Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - V. Szitkey László: Közműves jellegű vízellátásunk 1957. év végén

58 Szitkey László A városias jellegű településekre általában a városi vízmüvek, a falusias jellegűekre pedig a törpe vízművek és a körzeti vízellátások (vízelvezetések) jellemzők. Ezért az utóbbi kettőt összefoglalva a továbbiakban falusias jellegű vízellátó műveknek is nevezzük. Az ellátás jellege szerinti csoportosításnál használt ismérvek sokoldalúak és nem mindig határozzák meg egyértelműen egy-egy mű besorolását. Gyakoriak a határesetek, ahol az osztályozás csak egyéni döntés alapján történhet. Ilyen esetekben a jelenlegi helyzet adottságai mellett a fejlődés perspektívájára is tekintettel voltunk, amennyiben zárt beépítésű, vagy ilyen irányban fejlődő településeken — főként emeletes házakból álló lakótelepeken, üdülőhelyeken —. a vízellátó berendezéseket általában a városi vízművek közé soroltuk. A tcrpe vízmű új fogalom a vízellátó művek osztályozásánál. Korábban tekintet nélkül az ellátás módjára, csak nagyság szerint osztályozták a műveket és a törpe vízműveket a kis vízművek között tüntették fel. A falusi vízellátás megjavítására az utóbbi években sok törpe vízmű épült, ez hívta fel a figyelmet ellátásuk jellegének eltérő voltára, mely a műszaki tervezésnél is jelentkezik. A törpe vízműveknél a vízszükségletet ugyanis a döntően közkutas ellátás miatt alacsony vízfejadagok figyelembevételével számítják, tehát kisebb víztermelő berendezés, csőátmérő szükséges, mint a városi vízműveknél és ez számottevő anyagi megtakarítást jelent. A városi vízművek a vízellátó berendezések olyan széles skáláját ölelik fel, hogy további csoportosításuk szükséges a nagyságuk szerint. Ezek: I. Fővárosi vízművek II. Nagy vízművek: 10 000 m

3/nap víztermelési kapacitás felett III. Közepes vízművek: 2000—10 000 m

3/nap víztermelési kapacitással IV. Kis vízművek: 2000 m

3/nap kapacitás alatt. Az üzemvitel színvonalára jellemző a szervezeti és gazdcilkodéisi forma szerinti csoportosítás, mely a következő : 1. kizárólag vízügyi tevékenységet folytató víz-csatornamű, vízműépítő és kútfúró vállalatok keretében működő vízművek, 2. város- és községgazdálkodási vállalatok (ún. vegyes profilú vállalatok) vízműrészlegei, 3. üzemi kezelésben (iparvállalatok, vasúti üzemek, közületek stb.) álló vízművek, 4. helyi (városi, községi) tanácsok költségvetési gazdálkodása keretében működő vízművek. A nagy városi vízművek kizárólag az első, a közepes városi vízművek az iparvállalati kezelésben álló Oroszlány és Ózd kivételével az első és második, a kis városi vízművek nagyrészt, a törpe vízművek és körzeti vízellátások (vízelvezetések) pedig kivétel nélkül a negyedik csoportba tartoznak.