Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - III. Lampl Hugó: A buzgárképződés és talajtörés

Buzgárképződés 49 hordókkal, vagy beton kútgyűrűkkel körülfogva sikeresen el lehet fojtani, de el is kell fojtani, mert amint azt a 16 jelű kísérlet leírásával kapcsolatosan említtetük, a feltörő buzgár a fedőréteg alól felhozza a homokot és ennek következtében a fedőréteg alatt üreg képződhet, amelybe a réteg besüppedve összetöredezik. Ennek folyamányaként már talajtörés következik be. Ezt az egyszerű lefojtási módszert azonban csak ott szabad alkalmazni, ahol a vízzáró fedőréteg olyan vastag, hogy tömegével állatában ellensúlyozza az alulról fejeié ható víznyomást. Ez a helyzet a Tisza mentén, ahol általában vastag fedőréteg alatt van a vízvezető homokos altalaj, és ahol perforáció következtében képződött buzgárok nem veszélyesek és elfojthatok. IIa a fedőréteg viszont összefüggő ugyan, de vékonyabb annál, hogy ellennyomásával az egyensúlyt fenntartsa, akkor — amint azt a 10 kísérlet leírásánál már megemlítettük — a fedőréteg a víznyomás hatására felpúposodhat, minek következtében a fedőréteg felreped és — amint azt tapasztalhattuk —, a talajtörés erős buzgár feltörésének kíséretében következik be. A védekezés egyik módja a szorítógáttal megduzzasztott vízzel kifejtett ellennyomás alkalmazása (21. ábra b/1 eset), de helyesebb a veszélyeztetett területsávnak előzetes leterhelése (21. ábra b/2 eset) vagy a talajvíz nyomásának szűrőkutakkat való megcsapolása révén történő csökkenése (21. ábra b/3 eset).

3 Ha kötöttebb, gyakorlatilag vízzáró fedőréteg nincsen, akkor a buzgárképződés a végzett kísérletek szerint bizonyos víznyomásnál feltétlenül megindul és a nyomás emelkedésével talajtörés következik be. Ez ellen a védekezés során eredményesen csak rekeszes szorítókkal, vagy már eleve a töltés mentett oldali lábától számított megfelelő széles sávnak kellő magasságra való feltöltésével védekezhetünk. Amikor azonban elérhető mélységben vízzáró réteg van, akkor a legbiztosabb védelmet a vízzáró rétegbe bekötő valamilyen szcidfal nyújtja. Ez a helyzet a Duna mentén, ahol a buzgárok keletkezése mindig veszélyessé válhat, és azok elleni védekezés is nagyobb körültekintést követel. * Az 1957. év folyamán végzett és a fentiekben ismertetett buzgár-kísérletek eredményeiből levont következtetések és megállapítások mindegyikét még nem lehet általános érvényű, törvényszerű igazságnak tekinteni, mert ahhoz a végzett kísérleteknek sem a terjedelme, sem a száma nem volt kielégítő. A törvényszerű igazságok megállapítása céljából végzett kísérletek tájékoztató eredményeinek továbbfejlesztésére van szükség. Ennek érdekében szélesebb mederben folyó, részletesebb kiegészítő kísérleteket kell végezni, amelyeknek eredményeit végül a természetben előforduló altalajokkal végzett kísérletekkel és a gyakorlatban szerzett tapasztalati adatokkal kell egyeztetni. 3 A veszélyeztetett területsávnak szivárgó padkával való terhelésére és ennek egyszerű számítására lásd : „Ihrig Dénes: Javaslat a szigetközi árvédelmi vonalak megerősítésére" című tanulmányt (kézirat, 1955), melyet mint szakvéleményt készített a győri Vízügyi Igazgatóság részére. 4 Vízügyi Közlemények —