Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

3. füzet - VI. Kisebb közlemények-Ismertetések

Merényi: A kujbisevi vízerőmű 421 szereztek. A szivárgási hossz növelése és kimosás elleni védekezés céljából a 8. ábra hosszmetszetén látható igen érdekes előfenék megoldást alkalmazták. Mivel a duzzasztó alatti homokrétegben 10 m mélységben helyenként egy hat-tízszeres áteresztőképességű réteget találtak, a szivárgás megakadályozására az előfenék mindkét végén 21 m mély, a duzzasztó alatt 9 m mély szádfalat vertek le. A vizet a vízmennyiség növekedésekor a következő üzemi rendszerrel bocsátják le: 13 000 m

3/s vízmennyiségig a turbinákon eresztik a vizet, ezután a duzzasztó tábláit 2 m-re nyitják. Á lefolyó vízmennyiség ezáltal 24 500 m

3/s-re nő, de befagyott felvíz esetében a jégtáblákat még nem szívja le. Ezután következik az erőmű 9. ábra. A kétkamrás feiső hajózsilip és a felvízi kikötő fényképe. nyílásainak nyitása, aminek kettős előnye is van: az erőműnél a ráfolyás javul, a duzzasztónál az alvíz szintje emelkedik, mire bátran nyílhatók a zsiliptáblák 4 m-re, majd szükség esetén teljesen. A hajózsilipet (!). ábra) bevezetőnkben ismertettük. Az alsó és felső zsilip közötti csatorna partján volt az építkezés során a gépszerelő műhely. Most ezt hajójavítóvá alakították át. A zsilipkamrák 24 m szélesek. Töltésüket 3, több szájnyílású fenékcsatorna 8 perc alatt végzi. A kamrák fala vasbeton, középen hosszanti irányban fut a dilatáció. A támkapuk hidraulikus mozgatásúak. A föld és kó'gát. A 2800 m hosszú, a mederben 50 m, az ártéren 28 m magas közbenső és a 420 m hosszú, 37 m legnagyobb magasságú szélső föld és kőgát koronáján 2 vasúti vágány, közút és két 400" kV-os távvezeték fér el. Rézsűhajlása a felvíz íplé 1 : 4-től 1 : 15-ig, alvíz felé 1 : 3-tól 1 : 9-ig változik. Felvízi oldalát 3 m-rel a legkisebb duzzasztott szint alá 10 x 10 x 0,0 m méretű betonlapokkal burkolták, a hézagok alatt 3 rétegű drént helyeztek el. Az alvízi rézsűt 1 m vastag kőszórás védi. A földgát mind az erőműhöz, mind a duzzasztóhoz való bekötésénél erősen kiszélesedik. Az építkezés lefolyása. 1951-ben először a jobbparton az erőmű, a balparton a duzzasztó és hajózsilip helyét szekrény gátakkal zárták körül ( 10. ábra). A hajózás az eredeti mederben folyt. 1952—55 között az erőmű, a duzzasztó és a hajózsilipek földkiemelése és betonmunkái folytak, valamint az ártéri részen a földgát építése. A Volga medrét 1955 késő őszén zárták le, miután a hajózsilipek és az erőmű betonmunkái elkészültek. A vízállás a tározóban 10 m-rel nőtt. 1955—56. telén erőltetett munka folyt a duzzasztómű építésének befejezésére, hogy a tavaszi árvizet le tudja vezetni. Ennek során a tározó szintje újabb 9 m-rel emelkedett, az első gépegységek megkezdték az áramtermelést. 1957 tavaszára az összes főbb munkák elkészültek és a víz elérte a teljes duzzasztási szintet. 1957 ősze óta mind a 20 gépegység áramot szolgáltat. Ilyen hatalmas építkezés 0 év ulalti befejezésére eddig a 10. ábra. A vízlépcső építésének helyszínrajza a munkatereket a medertől elzáró szekrényes gátak feltüntetésével.