Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

3. füzet - VI. Kisebb közlemények-Ismertetések

422 Kisebb Közlemények világon nem volt példa. A beépített anyagok mennyiségeit a 418. oldalon foglaltuk össze. 1952-től a földmunka, 1953-tól a betonozás teljes erővel haladt, a csúcsot 1955-ben érték el, egg év alatt 46,5 millió m

3 földmunka és 3,12 millió m

3 betonozás elvégzésével. Az augusztusi rekordhónapban 357 000 m

3, egyetlen nap alatt 19 000 m

3 betont építettek be. A legnagyobb munkát az erőmű és duzzasztó alapgödrének kiemelése és a földgát építése jelentette. Az erőmű munkagödre 40 hektár területet foglalt el, 8 millió m

3 agyagos homokot a parton 45 m, a mederben 20 m mélyről kellett kiemelni. A munka zömét 3 m

3-es elektromos kotrók végezték, az anyagot 1 0 t-s önkiülítő dumperek hordták el, egy hónap alatt a legnagyobb mennyiség 700 ezer m

3 volt. A munkát talajvízszintsüllyesztéssel végezték. A szívócsövek 70 m mélységig lenyúltak, 280 búvárszivattyúegy'ség dolgozott. A duzzasztó 70 hektárnyi, 30 m mély, homokos anyagú munkagödrét szívókotróval emelték ki. 1000 m

3/óra teljesítményű, 80 m emelési magasságú és 500 m

3/óra teljesítményű, 60 m emelési magasságú hatalmas szívókotrókat alkalmaztak, — az egyengetési, simítási munkákat 3 m

3-es kanalas kotrókkal végezték. Az építésnél a vízszintet 300 kúttal süllyesztették. A 24 millió m

3 nagyságú földgátat 65%-ban ilyen szívókotrókkal építették, s csak a fennmaradót száraz kotrókkal, földnyesőkkel és földtolókkal. Nehéznek látszó feladat volt a Volga medrének elzárása. 1954 nyarán a meder közepén megépítettek egy kábeldaru feszítő oszlopot, és 100 m-es széles kőszórással lerakták a földgát alapját a mederben és az ártéren. Az 1955. tavaszi árvíz 40 000 m

3/s vízhozama 3—4 m/s sebességgel rohant le, de kimosásokat nem okozott Aug. 14-ig uszályokról és a kábeldaruról kőszórással elzárták a Volgameder baloldali részét és a víz a 330 m széles jobboldali mederszakaszon folyt le. Nagy könnyebbségre szolgált, hogy egész ősszel 4000 m

3/s-t meghaladó vízmennyiség nem fordult elő, noha más évben ilyenkor 12 000 m

3/s sem volt ritka. E kedvező körülmény elősegítette az utolsó szakasz elzárásának kőhányással való megalapozását, majd az erőmű szekrénygátjának elbontása után az okt. 22-re felépült pontonhídról kőszórással véghezvitt teljes elzárását. Az elzáráshoz 1765 beton gúla és 750 beton kocka (kb 3 t-ásak) és 64 000 m

3 kő volt szükséges. A vízsebesség az elzárás során 5,5 m/s-t is elért, de komolyabb kimosást nem okozott. A betonkészítést 3, egyébként 16 keverővel ellátott, egyenként 120 m

3/óra kapacitású betong'yár végezte. Mindegyikhez 200 t/műszak teljesítőképességű betonacél hajlító üzem tartozott. Évenként 80 nap nem emelkedett a hőmérő a fagypont fölé, a leghidef'ib napon —49 C°-ot mértek. Emiatt az összes épífrnények váltakozva vízzel borított vagy levegőre kerülő felületeit 8 cm vastagságú eiőre11. ábra. Az erőmű építése. A 4 vágányú hídoij járó forgógémes bakdaruk az építkezés kívánta helyre át tudják helyezni a betonozást szolgáló toronydarukat.