Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
3. füzet - II. Kovács György: Talajvízáramlás hozamának meghatározása vízháztartási vizsgálatok alapján
Talajvízáramlás hozama 341 •WO r h-T e '0 -(B-P') mm/év >100 • WO Csopoúékbol kozvelle nul táplálkozó talajvíz vízszintesen táplált talajvíz Egyensúlyi szint lluszintesen megcsapolt talajvíz A párolgás hatása az ismertetett vizsgálatok szerint gyakorlatilag csak az 5 m-es mélységig számottevő. Azoknak a talajvizeknek az esetében, amelyeknek átlagos szintje 1—5 m mélység között van, a vízháztartás egyensúlyát a párolgás, a beszivárgás és a vízszintes áramlás együttesen alakítja^ ki. Abban a mélységben, ahol a 4. ábrán bemutatott ( vízháztartási jelleggörbéknek zérus helye van, a párolgás és a beszivárgás értéke egyenlő, tehát a vízszintes áramlás két tagja, a hozzáfolyás és az elfolyás is azonos kell hogy legyen az (5) egyenletben felírt egyensúlyi feltétel értelmében. Ez az egyensúlyi lala jvízszint vizsgálataink szerint a 2 m-es mélység körül helyezkedik el. Efölött találjuk a vízszintesen táplált talajvíz tartományát. Itt ugyanis a párolgás által létrehozott megcsapolás nagyobb, mint a csapadékból eredő táplálás, egyensúly tehát csak úgy alakulhat ki, lia a vizsgált terület talajvizéhez több a hozzááramlás, mint az elfolyás. Azokat a talajvizeket, amelyeknek átlagos tükre az egyensúlyi szint alatt, de az 5 m-es mélység fölött alakul ki, vízszintesen megcsapolt talajvíznek nevezhetjük. Ebben a mélységben ugyanis a beszivárgás már nagyobb, mint a párolgás. Az egyensúly szükséges feltétele tehát, hogy a vízszintes áramlás egyenlege negatív legyen, azaz az elfolyás nagyobb legyen a hozzáfolyásnál, és különb ségük a beszivárgás és párolgás különbségével megegyezzen. IIa az átlagos talajvízszint mélysége nagyobb mint 5 m, a felszíni hatások közül gyakorlatilag már csak a beszivárgás érvényesül. A következő talaj víztípus vízháztartását tehát a beszivárgás és a vízszintes áramlás egyensúlya jellemzi. Az utóbbit kialakító két tényező — a hozzáfolyás és az elfolyás — közül ezért mindig nagyobb az elfolyás értéke. Ennek a típusnak az alsó határát az átlagos |~K 931 0 I .10talajvíz lavarlalon A. árba. A vízszintes hozzáfolyás és az elfolyás különbségének változása az átlagos talajvízszint terep alatti mélységétől függően. Fig. 4 The difference between horizontal supply and outflow plotted against the distance of the average groundwater table below the terrain. Horizontal axis: difference of annual average infiltration and evaporation, vertical axis: distance of the average groundwater table below the terrain /) lalojtii viihailartasai a besiivargos A tolojvh nihatlorlosal a páes o ihsîinte s aramlás egyensúlya rolgà s o beszivárgás ês a viz- jellemii szintes áramlás egyensúlya iellemzi in 'd6dsfi/eui hid/0 ddjdi funsiufoioi soßony
