Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

3. füzet - II. Kovács György: Talajvízáramlás hozamának meghatározása vízháztartási vizsgálatok alapján

342 Kovács György beszivárgás legnagyobb mélysége szabja meg, ami a nagyalföldi vizsgálatok szerint 7—10 m [18]. Az ennél mélyebb szintű talajvizek sorolhatók a zavartalan talajvíz-típus csoportjába. Az elmondottak szerint tehát, ha a vizsgált terület talajvízének egyensúlyi szintje a környező területekhez viszonyítva úgy helyezkedik el, hogy az esésekkel arányosan alakuló talajvízáramlás több vizet szállít oda, mint amennyi az elfolyás, a talajvíz a beszivárgás-párolgás egyensúlyát jellemző szint fölé emelkedik. Az emelkedés következtében csökken a szomszédos magasabb vízszintű 5. ábra. Vázlatos völgyszelvény a talajvíz-háztartás egyensúlyával kapcsolatosan ismertetett elmélet szemléltetésére. Fig. 5 Diagrammatical ualien cross-section illustrating the theory outlined in connection with the balance of the groundwater household. 1 — valley bottom

, 2 = watershed

; 3 = terrain surface; 4 — equilibrium groundwater table

; 5 ~ profile of the groundwater table; 6 = excess evaporation ; 7 — section of balanced conditions; 8 = excess infiltration; 9 = discharge ; 10 = variation in discharge. területek felől az esés, és így a liozzááramlás is, növekszik ezzel szemben az eJfolyást biztosító esés, végül a párolgás növekedése nagyobb lévén a beszivárgás változásánál a felszíni hatás nagyobb megcsapolást eredményez. Az új vízszint magasságában a beszivárgás és a párolgás különbsége a hozzáfolyás és elfolyás különbségével egyensúlyba jut. Amennyiben nagyobb a területről az elfolyás, mint a hozzááramlás, a jelenség fordítottja játszódik le. A vízháztartási vizsgálatok ismertetett elveinek a szemléltetésére az 5. ábrán egy vázlatos völgyszelvényen mutatjuk be a talajvíz felszínének az alakulását. Ha a völgyfenék környezetét vizsgáljuk, nyilvánvaló, hogy itt a hozzááramlás következtében a víz az egyensúlyi szint fölé emelkedik. A vízválasztó kör-