Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - II. Hock Károly: A gazdaságosság szerepe a műszaki gyakorlatban

A gazdaságosság szerepe 23 kevésbé szépen megvalósítani. Ez a szépség elsősorban a helyes tervezéstől és ezen belül a tervezők művészi készségétől, de semmi esetre sem a felhasznált anyagok drágaságától függ. Az ilyen túlzások egyes épületeknél és építményeknél például a faragott kő mértéktelen alkalmazásáról ismerhetők fel, városrendezési terveknél pedig a meglévő közművek elbontása jellemzi azokat. Nyilvánvaló, hogy ez ellen a szaktervezőnek határozottan küzdeni kell. IV. A kivitelezés gazdaságossága Az organizációs tervek készítését egyszer a kivitelezéshez, máskor a műszaki tervezéshez számítják és ezért bizonytalan a tervezés és a kivitelezés közti határ. Az előző részben a jelenlegi, vitatható gyakorlatnak megfelelően az organizációs tervek készítését a műszaki tervezés körében tárgyaltam. Eszerint tehát a kivitelezés a kész műszaki és organizációs tervek birtokában indul meg. Bármilyen jók és gazdaságosak is a tervek, azért még ezek alapján ugyanazt az építést különböző tényleges ráfordításokkal lehet megvalósítani. Ezek közül a kivitelezési lehetőségek közül a legkedvezőbb megtalálása az építés helyes megszervezésének feladata. A gazdaságosság tehát a kivitelezésnél is éppen olyan döntő, mint a műszaki tervezésnél, a különbség csak az, hogy a műszaki tervezésnél a gazdaságosság célja az építmény létesítési és ismétlődő költségének, a kivitelezésnél pedig elsősorban a kivitelező önköltségének kedvezőbb alakítása. Bizonyos eltérést jelent, hogy míg a műszaki tervezésnél a gazdaságosság szempontjait gyakran nem veszik eléggé figyelembe, addig a kivitelezésnél általában mindig törekednek a kedvezőbb önköltség elérésére. Arra azonban a kivitelezésnél is csak kivételesen vannak tekintettel, hogy az építmény minősége útján módjuk volna az építmény ismétlődő költségeit kedvezőbbé tenni. A kivitelezés legkedvezőbb módjának keresésével külön tudományág — az építések szervezése — foglalkozik. Nagyon messze vezetne, ha ennek a szervezésnek csak az alapelveit is ismertetni akarnám. Ezért ezzel kapcsolatban csak a szakirodalomra utalok. Az építésszervezést egyesek új dolognak tartják, amely csak az utolsó évtizedekben alakult ki. Ez a felfogás téves, mert a Keopsz piramis építésénél — 4500 évvel ezelőtt — már biztosan nagy gondot fordítottak az építés megszervezésére és azt pontosan ugyanazon elvek alapján végezték mint most. Az eltérés csak annyi, hogy most olyan gépeket alkalmazunk, amelyeket akkor még nem ismertek és az alkalmazott felszerelés nyilván döntő befolyást gyakorol a szervezésre. A tervezők gyakran hivatkoznak a kivitelezés rossz minőségére, de a kivitelezők is gyakran panaszkodnak arra, hogy a tervező nem bocsájtja rendelkezésünkre mindazt, amire az építésnél szükség van. Ezekben a vitákban inkább a tervezőknek van igazuk. Valóban előfordulnak kivitelezési hibák és a kivitelezők sok olyant várnak a tervezőktől, aminek elkészítése a kivitelező dolga volna. Ennek oka azonban egyrészről a jobb műszaki erőknek a tervezéshez való tódulása és emiatt a kivitelezésnél ezeknek hiánya ; másrészről pedig az, hogy a helytelen díjszabások következtében a tervező intézetek nagyon szívesen végzik el azt a munkát, amit a kivitelezőnek kellene végezni.