Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - II. Hock Károly: A gazdaságosság szerepe a műszaki gyakorlatban

24 Hock Károly V. A gazdaságosság utólagos vizsgálata Az építés befejezése után meg kellene vizsgálni azt, hogy az építésre vonatkozó elhatározás, a népgazdasági és műszaki tervezés, továbbá az építéssel kapcsolatban tett különböző egyéb intézkedések helyesen történtek-e. Ennek a vizsgálatnak döntően ki kellene terjedni a gazdaságosság vizsgálatára is. Most ilyen vizsgálat nincs és az építéseket aránylag is számottevő mértékben, együttvéve pedig igen nagy összeggel drágítják ennek a vizsgálatnak a hiánya, illetve az a körülmény, hogy senki sem keresi azt, hogy az építést gazdaságosan hajtották-e végre. Rá kell azonban mutatni arra, hogy az ilyen vizsgálatnak sok különböző nehézsége is van. Az első ilyen nehézség nyilván az, hogy az építés anyagának olyan összeszedése és rendezése, ami a felülvizsgálathoz szükséges, nagyon nagy munka és maga a felülvizsgálat is nagy munka. Ezek közül a felülvizsgálat érdekében szükséges munkák közül a felülvizsgálati anyag összeállítására fordított munka nem tekinthető veszteségnek. Erre ugyanis a felülvizsgálat nélkül is szükség van és előnynek tekinthetjük, hogy a felülvizsgálat olyasmire kényszerít, ami úgyis szükséges. Az összegyűjtésre egyrészt azért van szükség, hogy az építés vezetője legalább egyszer láthassa utólag az építés anyagát és legyen módja az építés olyan áttekintésére, ami nélkül nem is lehet teljes értékű építési gyakorlatot szerezni. De szükség van erre az összegyűjtésre egyszerűen a rend szempontjából is, mert ha ezt nem végzik el, akkor később minden adat megkeresése csak sokkal nagyobb munkával lehetséges. Kétségtelen, hogy az ilyen felülvizsgálat költséggel is jár és bizonyára növeli az adminisztrációs teendőket. Hátránya a felülvizsgálatnak, hogy lehetőséget nyújt öncélú, bürokratikus eljárássá való elfajulásra. Bizonyos mértékig ez régebben a vízügyi műszaki szolgálatnál is megtörtént. Az akkori felülvizsgálat jól megfelelt a rend követelményeinek, mert biztosította azt, hogy az építés anyagát megfelelően rendezve helyezzék el, de az építések gazdaságosságát nem igen vihette előre. Azt hiszem, hogy itt a fogalmak összekeveredése volt a hiba oka. A felülvizsgálatnak nem büntetendő cselekmények keresése a célja, hanem annak kielemzése, hogy miként lehetett volna az építés egészét vagy annak valamelyik részét jobban végezni, mert — véleményem szerint — soha nem volt olyan építés, amelynek valamely részét vagy elemét ne lehetett volna jobban végezni. Ezekkel a nehézségekkel szemben feltétlenül le kell szögeznünk azt, hogy az építések gazdaságosabb megvalósításával nagy összegeket lehet megtakarítani. Ezért megfelelő előkészítés után az építések felülvizsgálatának fokozatos és decentralizált bevezetése elkerülhetetlen.