Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - IV. Tarján Artúr: Házi szennyvizek hígulásának figyelembevétele egyesített rendszerű csatornázás tervezésében

258 Tarján Artúr hígításhoz pedig az (rí — 1 j-szerese, vagyis h = 2 7, i

4 = 3 7, i

n^(n— 1)1 A közöltek alapján ismert laksűrűségű és lefolyási tényezőjű lakótelep szennyvizének tetszőleges hígításához szükséges csapadékintenzitás kiszámítható és az évi átlagos előfordulások száma a 2. ábrán leolvasható. A 3. ábrán közölt diagrammok segítségével az összetartozó értékek olvashatók le. A felső diagrammban az abszcisszák lineáris léptékben az I fajlagos, vagyis a 2-szeres hígítást előidéző csapadékintenzitást jelentik l/s. ha-ban, az ordináták pedig a hektáronkénti laksűrűséget jelentik, 100—700 L/ha határok között. A szóban levő laksűrűségnek a megfelelő ip vonalra történő kivetítésekor kapott A metszéspont abszcisszája a már közölt I érték. Az A pontnak szaggatott vonalú függőlegese a középső diagrammban kimetszi a 2—10-szeres hígulási határok közötti n-szeres hígulást előidéző csapadék intenzitását és annak átlagos évi előfoidulását. Ez utóbbi két érték az ordinátatengelyen oivasható le, ahol az ordináta tengely léptéke és beosztása mind az előfordulások számára, mind a csapadékintenzitásra vonatkozóan azonos. A balról-jobbra süllyedő görbesereg megfelelő görbéje által kimetszett ordináta az előfordulások átlagos évenkénti számát, a balról-jobbra emelkedő görbék pedig a csapadékintenzitásnak l/s. ha-ban kifejezett értékeit metszik ki. (Pl. laksűrűség = 333 L/ha, y> — 0,5, levetítve I = 2,0, 5-szörös hígítást előjdéző csapadék intenzitása 8,0 1/s.ha, ez utóbbinak évi előfordulási átlaga 41 óra/év.) Meg kell jegyezni, hogy a y lefolyási tényező és L laksűrűség egymástól nem független tényezők, mert minél nagyobb egy város hektáronkénti lakosszáma, annál nagyobb a lefolyási tényező is. Figyelemmel a gyakorlatban előforduló esetekre és az érvényben levő normativákra, az I értéke 1,5—2,5 értékek között váltakozik. Ha a laksűrűség a közölt példának megfelelően 333 L/ha, de a terület lefolyási tényezője 0,7, az I értéke ^ 1,5, az előfordulások száma évenként (ugyancsak 5-szörös hígítás esetén) mintegy 70 óra/év. Ha pedig fenti példának megfelelően a lefolyási tényező 0,4, a megfelelő I ~ 2,5, az 5-szörös hígítás évi előfordulása átlag 27 óra/év. Tehát ugyanazon laksűrűség feltételezése esetén minél nagyobb a lefolyási tényező, az n-szeres hígítás évi előfordulásainak száma is aftmál nagyobb. A 4. ábra egy 50 000 lakosú város szennyvízterhelésének napszakonkénti %-osingadozá- de'

Jia ^odaMonVeaux'uZl's,""a-ulT^nfe sát (teljes vonal) ábrázolja Imhoff adatai alap- ^le^^e^n'^^pour^litî^

4 ján. A 100%-os terhelés megfelel a szennyvíz 'production d'eaux usées csúcsterhelésnek, az átlagos lefolyó szennyvízmennyiség ennek 58%-a. (A továbbiakban ezt kereken 60%-nak vesszük.) A szennyvíznek napszakonkénti ingadozása természetesen nem egyforma minden városban. Kisebb városokban a maximum és minimum között nagyobb eltérés van, viszont nagyobb városokban kisebb. Ugyanis ha feltételezzük, hogy a szennyvízterhelés napi ingadozása az egész város területén egyforma, kis város esetén — ahol a 4. ábra. 50 000 lakosú város szennyvízterhelésének naponkénti százalékos ingadozása