Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában

A talajvízháztartás •231 intenzív talajvízállásemelkedés jelentkezett [13]. Ilyen és hasonló eltérések igen gyakran mutatkoznak. Az egész Alföldre kiterjedő teljesen egyező helyzet csak néhány kivételes esetben áll elő (hosszabb nedves vagy száraz időszak végén), de akkor sem megegyező időpontban, hanem a különböző talajvíztípusok talajvízjárásának jellege szerint bizonyos időszakon belül eltolódva. Téves az a nézet, hogy a talajvízállásban az egész vízgyűjtőterület általános idő járás viszonyai együttes összhatásukban, eredőként jelentkeznek [61]. A mindenkori talajvízállás a szűkebb lielyi környezetben lejátszódott jelenségek halmozódásának eredménye. Ezek alapján könnyen belátható, hogy az általános viszonyok tisztázásával nem elégedhetünk meg, hanem arra támaszkodva és azt kiegészítve a mindenkori talajvízhelyzet rögzítése szükséges. A jelenleg kiadásra kerülő havi talajvízállás tájékoztató módszerét tekintve semmi hiányosság nem tapasztalható. A térkép igen jól kimutatja azokat a területrészeket, ahol az átlagos helyzethez viszonyítva lényeges eltérés mutatkozik. Nem terjeszkednek ki a folyóvízállás közvetlen hatása alatt álló partmenti sávok, a mélyebben elhelyezkedő zavartalan talajvíz, valamint a mesterséges műszaki beavatkozások révén megváltoztatott területek elhatárolására. A későbbiek során a megfigyelési adatok szaporodásával ez a kiegészítés is elvégezhető lesz. A rendszeres talajvízállástájékoztatá^ különösen a belvízvédekezéshez, a mezőgazdasági termeléshez és a mélyépítéshez ad hathatós segítséget. c) A talajvízállás előrejelzése A harmadik tájékoztató a várható talajvízállás előrejelzése. Ennek lehetőségét a talajvízjárás törvényszerűségeinek felismerése tette lehetővé. Az előrejelzés több időszakra elképzelhető. Általános érdeklődésre főleg a tavaszi maximális talajvízállás várható értékének és az előfordulás várható idejének előrejelzése tarthat számot. A talajvízállás előrejelzésére a korrelációszámítás [7, 8,] a különböző helyeken előálló talajvízállás átlagos menetgörbéjének törvényszerűsége, de főleg a talajvízingadozást jellemző paraméterek és két kapcsolat, mégpedig a téli félévben előálló talajvízállásváltozás és csapadékösszeg lineáris, valamint a havi közepes talajvízállás és léghőmérséklet elliptikus kapcsolata használható fel [76]. Az első statisztikai előrejelzést 28 alföldi talajvízkútra dr. Bogárdi János készítette el korrelációszámítás segítségével [7]. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1955 óta az Alföld maximális tavaszi talajvízállására minden évben rendszeres előrejelzést készít. Az eljárás módszerét tekintve egyes esetekben felhasználjuk a korrelációszámítást is, de főleg a fizikai előrejelzést alkalmazzuk a talajvízszínalakulás törvényszerűségeit kifejező kapcsolatok segítségével. Ahhoz, hogy az egész Alföldre jó áttekintő képet nyerjünk, az előrejelzést kiterjesztettük minden olyan hosszabb idő óta észlelő kútra, amelyre a talajvízjárás jellemzői meghatározhatók voltak. Az előrejelzést az őszi talajviszonyok vizsgálata előzi meg s ezután két * előrejelzés, mégpedig egy tájékoztató jellegű téwlati (december 15-én kerül kiadásra) és egy részletesebb, pontosabb (február 15-én kerül kiadásra) készül.