Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában
A talajvízháztartás •203 jellemzésére mindig csak egy-egy paraméter és a terep alatti mélység kapcsolatát fejezzük ki. Ezt szem előtt tartva indokolt, hogy a szórások tágassága nagy, és csak értéktartományok, valamint a változások jellege állapítható meg. Minden összefüggésnél két burkológörbe szerepel, melyek közül a kisebb értékekhez tartozó az igen rossz, a nagyobb értékekhez tartozó az igen jó beszivárgási lehetőségekkel rendelkező területeket jellemzi. Három jellemző paraméter, mégpedig az átlagos évi talajvízszíningadozás, a téli félévben előálló talaj víztározódás és az átlagos évi talaj vízforgalom egyFig. 7. Groundwater storage in the winter half-gear (a) and the (tverage annual groundwater exchange (b) plotted against the depth of the groundwater table below terrain (Ordiiwtes = long-term average of groundwater stage , depth below terrain , cm) értelműen azt mutatja, hogy a legkedvezőbb talajvízháztartás ott alakul ki, ahol a talaj víztükör mintegy 2—3 méteres mélységben van. Alföldünk klímaadottsága mellett csapadék beszivárgásból származó talajvízjéiték csak abban az esetben lehetséges, ha a talajvíz 7—10 m-nél magasabban helyezkedik el. A szélső ingadozás (LNV—LKV) kisebb mélységben elhelyezkedő talajvíznél aránylag csekély értékű, de a mélység növekedésével rohamosan nagyobbodik. A nagyobb mértékű szórások azt mutatják, hogy a talaj vízjárást jellemző mennyiségi értékeket egyéb tényezők is nagymértékben befolyásolják. Az észlelési adatokból pontosan nem állapítható meg, hogy a beszivárgásból származó talajvízpótlódás és a talajvíz párolgása hogyan változik a mélység függvényeként. Minden mélységben kialakulhat az egyensúly. Ezt bizonyítják a 6 Vízügyi Közlemények •
