Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - II. Hock Károly: A gazdaságosság szerepe a műszaki gyakorlatban

A GAZDASÁGOSSÁG SZEREPE A MŰSZAKI GYAKORLATBAN HOCK KÁROLY I. A qazdasá(|ossá(| fogalma 626/628.0031 Azt hiszem, senki sem kételkedik abban, hogy a műszaki tevékenység és a gazdaságosság között szoros kapcsolat van. Nyilvánvaló, hogy az építés célja valamilyen meghatározott feladatot kielégítő építményt a legkisebb anyagi áldozattal előállítani. Ennek a meghatározásnak azonban hibája, hogy határozatlan, és nem fogadták el általánosan. A műszaki tudományok nagy fejlődését bizonyára az tette lehetővé, hogy egyértelmű és nemzetközileg elfogadott meghatározásokkal és mértékegységekkel dolgoznak. Ezért a műszaki ember előtt hihetetlennek tűnik fel, hogy alapvetően fontos és — amint az alábbiakban látni fogjuk — a műszaki számításokat közvetlenül befolyásoló fogalmak határozatlanok. Ez a határozatlanság azonban nem akadályozhatja meg , hogy ezzel a nagy jelentőségű kérdéssel foglalkozzunk, és szükségessé teszi, hogy a hiányzó meghatározásokat körülményes magyarázatokkal pótoljuk. Kezdjük egy egyszerű példa vizsgálatával. Burkolatlan nyílt csatornában adott vízmennyiséget kell az egyik helyről a másikra vezetni. A csatorna vonalozása, esése és rézsűi adottak és így a tervezés csak a fenékszélesség megállapításából áll. Ha a tervezés eredményeként 1 méter enékszélesség adódik, akkor ez a méret nemcsak a műszaki feladat megoldását jelenti, hanem egyúttal a leggazdaságosabb megoldást is jellemzi. Nem tudjuk ugyan pontosan, hogy mi az a gazdaságosság, illetve az anyagi áldozat, és nem ismerjük ezeknek szabatos mértékegységét, de mégis tudjuk, hogy ebben a különleges esetben az 1 méteres fenékszélességnél kisebb nem felel meg a célnak, a nagyobb fenékszélesség pedig felesleges. Ennek a tervezési feladatnak megoldásához tehát a mérnöknek nincs szüksége semmiféle gazdasági jellegű adatra, hanem azt pusztán a műszaki ismeretei alapján oldhatja meg és a megoldást egy hosszméret — tehát szabatosan meghatározott, helytől és időtől független méret — jellemzi. Hasonló a helyzet akkor is, ha a csatorna vonalozása nem adott, de a körülmények olyanok (egyenletes terep, nem nagy mélység, szárazon végezhető könnyű földmunka), hogy a földmunka egységára mindenütt egyformának vehető és nincs szükség semmi műtárgyra, azaz a csatornaváltozatok nem kereszteznek sem utat, sem vasutat, sem pedig valami természeti akadályt. Ilyenkor a műszaki tervezés annak megállapításából áll, hogy melyik csatornaváltozathoz szükséges a legkevesebb földmunka. A tervezés ebben az esetben is elvégezhető gazdasági