Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

1. füzet - V. Varga Jenő: Csáposkutakkal, medergalériákkal és mederkutakkal szerzett újabb tapasztalatok

Csáposkutak, medergalériák és mederkutak 77 hogy szemcseösszetétele nemcsak csáponként, de az egyes csápok mentén is változik. Sőt a már fúrás közben kiöblített anyag helyébe a fölötte levő réteg anyaga kerülhet. Erre különösen homokos rétegben van lehetőség, ott, ahol a függőleges kutatófúrás fellazított szelvényét metszi a vízszintes fúrás. Ezt néha a felszínen is észlelni lehet szakadási tölcsér alakjában. A szűrőcső körül légsűrítővel és fúrás közben homoktalanított réteg vastagságát pontosan nem ismerjük, de a csápok fölött végzett néhány fúrásból ítélve 0.00 m sugarú szelvényről lehet szó. A kihomokolt réteg átmérőjének növelése nemcsak a beömlési sebesség csökkentése miatt fontos. Laboratóriumi kísérletek szerint a rétegvíz nemcsak a szűrőcsövön, hanem a kihomokolt szelvény mentén halad az akna felé, tehát minél eredményesebb a kihomokolás, annál nagyobb a vízhozam. A kulák egymástóli távolságának meghatározása parti szűrésű kutak esetén sok megfontolást kíván. Minden esetben a partszakasz vízszállító képességéből kell kiindulni. A másik kiindulási pont a legalacsonyabb vízállás, mert ennél a legkisebb a vízhozam. Ha mozgó kutakat tudnánk készíteni, és arra törekednénk, hogy vízadóképességük állandó és a talaj szállítóképességével összhangban legyen, magas vízállásnál a kutakat közelebb húznók egymáshoz, alacsony vízállásnál meszszebbre. Ha a kutakból a maximális vízmennyiséget kívánnók kitermelni, a távolságukat növelni kellene, legalább a leszívás! hatósugár kétszeres értékéig. Kz azonban nem lenne arányban a partszakasz vízadóképességével, ami abból következik, hogy két kút között vízdomb van. A kutakból kitermelt víz a partszakasz vízadóképességével akkor tart egyensúlyt, lia a két kút közötti leszívási görbe megközelíti az egyenest. Ennek bekövetkezése az 1. ábrán látható, ahol közelítően azonos vízkivétel mellett, süllyedő dunavízállással egyenesedik a leszívási görbe. Függőleges kutak esetében ez természetesen csak erőltetett üzem mellett lehetséges, hiszen a beömlési felület csökken. A kút és a partszakasz vízadóképessége közötti legegyenletesebb összhang a középen megszívott, nem túlságosan hosszú galériával volna elérhető. A csápos1. ábra. A leszívási görbe alakulása apadó Duna-vízállásnál Abb, 1. Gestaltung (les Grundwasserspiegels bei fallendem Donauwasserstand