Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

4. füzet - IV. Alcser Jenő-Gábri Mihály: Magyarország öntözései a jelenben és fejlesztésük alapelvei

Magyarország öntözései a jelenben « 447 Az öntözött területek lecsapoló és belvízcsatornahálózatának kiépítése, az öntözővíz belvízcsatornában való szállításának — ha az a belvízrendezési és öntözési érdekeket sérti — megszüntetése (ún. stabilizáció). A vízmérés és a vízminőség javítás bevezetése. A szakirányítás javítása és megerősítése. A határozat végrehajtása során megszüntették az eddig jót működő, többek között a tanácsi öntözőteltepek agrotechnikáját irányító és műszaki üzemét is ellátó öntözővállatatokat, s feladataikat a gépállomásokra, részben a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak mezőgazdasági osztályára és elsősorban a főművek üzemben tartását a Vízügyi Igazgatóságokra bízták. Itt mindjárt megállapíthatjuk, hogy a gyakorlati keresztülvitelnél derültek ki a rendelet egyes hibái és hiányosságai, mert pl. a tanácsi öntözőtelepek agrotechnikai irányítását, a telepek szükségszerű átépítését és a másodlagos üzem ellátását a gépállomások alapvető átszervezése következtében, s nem utolsó sorban a műszaki irányítás, valamint az építőgépek hiánya miatt, a gépállomások ma csak nagyon kismértékben tudják ellátri. Megállapíthatjuk, hogy az 1086/1955. sz. minisztertanácsi határozat általános alapelvei — fenti bekezdésben foglalt megjegyzést tekintetbe véve —, ma is helyesek, bár kiegészítésképpen a termelők érdekeltségének fokozását, valamint a tudományos kutatás nagymértékű továbbfejlesztését fűzzük hozzá, mint betartandó újabb irányelveket. Vizsgáljuk meg, hogy a korábban megállapított hiányosságokkal szemben történt-e fejlődés az elmúlt években? 1958. év végéig mintegy 6 000 kh öntözőtelep öntözését szüntették meg véglegesen. E téren a munka tovább folyik, mert a tervidőszak végére további 6000 kh öntözésének megszüntetését irányozták elő. Az állami gazdasági területek 70%-án, a tanácsi telepek 10%-án áttértek a vetésforgós gazdálkodásra. A szükséges átépítéseket a telepek 5—6%-án (6200 kh) végrehajtották. 1960 végére további mintegy 46 000 kh átépítésének, korszerűsítésének végrehajtása lenne célszerű, ehhez azonban a szükséges tervezési és építési kapacitást biztosítani kell. A mezőgazdasági irányító szervek és az Országos Vízügyi Főigazgatóság közös munkával kialakították a nagyüzemi, gépi művelésre alkalmas, rendezett terep í. belső anyagárok nélküli öntözőtelepek tervezési és építési elveit, bár a rizses váltó és forgó tervezési kérdésében a termelők még egymással nem értenek mindenben egyet. Terveink már ez elvek alapján készülnek. A vízügyi szolgálat 1

(J55 óta különös gondot fordít a rendezés, az ún. stabilizáció munkáira. A főművek építési hiteleit 80—90%-ban e célra fordítjuk. A kérdés megoldása azonban nem egyszerű. 1955. évi adatok szerint egyedül a Tisza völgyében mintegy 70 500 kh-nyi öntözés kapta vizét belvízcsatornákon keresztül. E területek a rendezés szempontjétból három kategóriába oszthatók. Úgymint: 1. A tiszai II. vízlépcső és főművei megépülte nélkül, 5—10 éven belül rendezhető mintegy 24 000 kh 2. főleg a tiszai II. vízlépcső megépülte után annak rendszerében rendezhető (milléri, tiszabői, villogói stb. rendszerek) 38,000 kh összesen: 62 000 kh 3. véglegesen belvízcsatornából kapja vizét vagy az öntözés e területen megszűnik (Lúdvári öntözőrendszer, Hortobágy-folyó alsó szakasza stb.) ' 8 500 kh 4*