Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)
3. füzet - I. Dr. Kálmán Károly: Közületi vízművek vízgazdálkodása
300 Dr. Kálmán Károly A vízmérleg általános sémája a következő: Igény-oldal 1. A lakosság szükséglete. 2. Bejelentésre kötelezettek szükséglete. 3. Bejelentésre nemkötelezetlek szükséglete. 4. Saját vízfelhasználás slb. 5. El nem hárítható veszteségek. II оду un lehet az ipar vízszükségletét megállapítani? Ez a vízszükségleti előtervek (tervdiagramok) alapján történik. A tervdiagramok a Shankay-féle gőzdiagramhoz hasonlóan készülnek és részletezik a vízfelhasználás rész-mennyiségeit, helyeit, feltüntetik a víz származását, fajtáját, útját és távozási körülményeit. 2 A diagramok készítésénél érvényesíteni kell mindazokat a lehetőségeket és eljárásokat, amelyek a víz leggazdaságosabb felhasználásához vezetnek. A diagramok átvizsgálása módot nyújt a gazdaságos felhasználás elbírálására különös tekintettel az egyenes vonalú, forgó és sorozatos felhasználási rendszerek kialakítására, a tárolásra, az ipartelepek saját vizének fokozott felhasználására, a közművek által szolgáltatott ipari víz bevezetésére, és általában a vízfelhasználás helyes időbeli ütemezésére. A fogyasztási és csúcs-csökkentési tervek (diagramok) elkészítéséhez az erre kötelezett fogyasztóknak részletes útmutatást kell adni. A csúcs és egyben a fogyasztás csökkentésének leggyakoribb lehetőségei a következők : Vizet nem folyamatosan igénylő egységek fogyasztásának kikapcsolása a csúcs időtartamára. A folyamatos vízfogyasztás megszakítása a csúcs idején a technológia átalakításával oly módon, hogy a munka egy részét a csúcson kívül végezzék. A vízigényes ipar termelés-fokozása a csúcson kívüli időben, a csúcs csökkentése céljából. A munkamenet (művelet-sorozat) átszervezése oly módon, hogy a vízigényes szakasz a csúcson kívüli időre essék. Az időhöz nem kötött vízvételek (öntözés, tartályok töltése, tűzcsappróba stb.) teljes megszüntetése a csúcs idejére. A tartalékolást szolgáló vízvételeknek biztonsági vezérlése oly módon, hogy kizárólag a csúcs idején kívül működhessenek. Két műszakban dolgozó üzemeknél a termelés olyan megszervezése, hogy a csúcs ideje alatt éppen szüneteljen a munka. Egy műszakban dolgozó üzemeknél a kezdeti időnek olyan megválasztása, hogy a műszak vége se essék bele a csúcs idejébe. A vízmérők figyelése a csúcs időszakában, hogy a fogyasztás ne legyen a megengedettnél (tervezettnél) nagyobb. Ha a mérők komolyabb többletfogyasztást jeleznek, az okok azonnali felderítése és megszüntetése. A kifolyóhelyek ellenőrzése különösen a csúcs ideje alatt, a haszontalan, illetve a csúcs idejére nem engedélyezett fogyasztások megfékezése céljából. Tárolómedencék építése a fogyasztási csúcsok alatti kisegítés céljából. Külön ipartelepi kutak és víznyerő berendezések építése, ill. a meglevők jókarba helyezése és igénybevétele a csúcs idején. Ezzel kapcsolatban a házi tartalékgépek munkára kész állapotban tartása. Teljesítőképesséyi oldal 1. Jelenlegi kapacitás. 2. Belépő új kapacitás (a kieső kapacitás levonásával). 2 I.ásd dr. Bolberitz Károly: Ipartelepek vízháztartásának ábrázolása. Vízügyi Közlemények, 1953. évi II. füzet.
