Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

1. füzet - III. Nagy Béla: Nehézipari üzemeink belső vízgazdálkodása

22 Nagy Béla tudják állítani. Meggondolandó tehát, hogy az elavult rendelkezés miatt a szükségesnél lényegesen magasabb nyomást tartsunk-e a hálózatban esetleg évtizedeken keresztül, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a tüzrendészeti hatóságoknál és szerveknél ma már sok szakképzett vezető van, akik a rendeletek előírásaitól az ésszerűség határain belül eltekintenek, ha erre az üzem vagy a tervező figyelmüket felhívja. Minden esetben készségesen tárgyalnak még olyankor is, amikor pl. különlegesen tűzveszélyes berendezések — üzemanyagtárolók — létesítéséről van szó, és a gazdaságos üzemeltetést a legmesszebbmenően támogatják. Szennyeződés a felhasználás során Az ipari víz a használat során az esetek legnagyobb részében szennyeződik. A szennyeződés lehet fizikai vagy kémiai, illetve a kettőnek valamilyen kombinációja. Ahhoz, hogy a vizet esetleg újból felhasználhassuk, ezeket a szennyeződéseket részleteiben is ismernünk kell. De a befogadóra és környezetére tekintettel ismernünk kell a szennyeződést akkor is, ha a vizet nem kívánjuk újra felhasználni. A fizikai szennyeződés legegyszerűbb formája a viz hőmérsékletének emelkedése pl. a hűtővizeknél. Ha a vizet újra fel kell használni — és ez az általános eset —. hűtésről kell gondoskodni. Fizikai szennyeződést jelent a víz lebegőanyagtartalmának megnövekedése, a víz elszíneződése is. Az alábbiakban rövid áttekintést kívánok adni a nehéziparban gyakoribb és mennyiségileg is számottevő fizikai szennyeződésekről. A szénmosó víz finomszemű szenet és egyéb ásványi anyagokat tartalmazhat. Lebegő szilárdanyagtartalma meghaladhatja a 60 g/l értéket. A zavaros folyadék sötét, majdnem fekete színű. A brikett-üzemek szennyvize a szénporon kívül kátránnyal vagy bitumennel szennyezett. A szénbányászat csapadékvizet, talajvizet, hűtő- és mosóvizet tartalmazó víz-elegyében a szénrészecskék mellett agyag- és homokrészecskék találhatók. A gázmosó víz az oldatban levő szennyeződésen kívül kátrányt és finom szénrészecskéket tartalmaz. A gázgenerátor salaktányérjáról salakrészeket hoz magával az elfolyó víz. Az ammóniákot előállító üzemből finom szuszpendált meszet tartalmazó szennyvíz folyik el (a mésztej adagolásból származó mésztartalom elérheti a 46 g/l értéket), színe vörösesbarna. A nitrogénüzem szennyvize olajos, igen kellemetlen szagú. A nagyolvasztók torokgázt tisztító berendezéseiben keletkező szennyvíz finom szemcséjű meszet, szenet (kokszport) és vasat (ércport) tartalmaz; töménysége a felhasználás mértékétől függően elérheti a MOOO mg/l értéket. A salakgranulálótól elfolyó szennyvízben nagy mennyiségű nehezen ülepíthető salakhomok van. A hengermüvek szennyvize a finom vasrészecskéken (reve, vasoxid) kívül számottevő mennyiségű úszó kátrányt, olajat, faggyút és gally-darabkákat tartalmaz. A különféle pácolok, edzők semlegesített szennyvizei mésziszapot, gipszet hoznak magukkal. Végül meg kell állapítanunk, hogy alig van a nehéziparnak olyan ágazata, ahol az elhasznált víz (a kémiai szennyeződéseken kívül) fizikailag ne szennyeződnék.