Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - V. Rácz Iván: Új-Kína vízgazdálkodásáról. Első rész

252 Rácz Iván hogy az árhullámok szétterültek a síkságon, ahol tavakat alkottak: a Hungtze-t és a többit. Bár a Sárga folyó 1854-ben ismét északnak vette útját. a Huai ez ideig nem volt képes alsó szakaszának egységes medrét kialakítani. A vízrendszer folyóinak vízjárása teljesen az esőzésektől függ. Július elejétől augusztus végéig egymást követik a Huai-on az árhullámok, majd szeptemberben csökkenni kezd a vízhozam, és márciusban éri el a minimumot. A vízhozam ezután az újabb esőzések hatására ismét gyarapodni kezd (10. ábra). Az átlagos évi középvízhozam Pangpu-nál 815 m

3/s, ugyanitt a számított legnagyobb vízhozam, 1931-ben 26 500 m

3/s volt, a legkisebb pedig, 1928-ban, 21 m

3/s. A szélső éltékek közötti arány tehát 1262! Hasonlóan nagymértékben ingadozik az évenkénti vízszállítás is; a legnagyobb 70,1 milliárd m

3 volt, a legkisebb pedig 5,3 milliárd m

3. Hordaléktöménysége a többi kínai folyóéval összehasonlítva kicsiny, de azért mégis jelentős: átlagos értéke 0,4—0.9 kg/m

3 között változik, ami kb. a Duna maximális hordaléktöménységének felel meg. Ez a hordalék is elég ahhoz, hogy sokhelyütt függőmedret építsen ki a folyón. A Huai medence meteorológiai és hidrológiai viszonyait találóan foglalja az a régi kinai közmondás, amely szerint: ,,sok eső nagy csapással, kevés eső kis csapással, az eső hiánya aszállyal jár". 1854-től lS31-ig 7 közönségesnek minősített, 5 ragy és 1 rendkívüli arányú árvíz volt. Ez a 13 árvíz összesen több mint 30 milió kektárt öntött el, és az okozott kárt összesen 690 millió USA dollárra becsülik. 1938-ban, amikor a Sárga folyó ismét átszakította a töltést, és az árvíz alázúdult a Huai rendszerbe, 50-—70 millió mou-nyi terület került víz alá. Az árvíz átszakította a Nagy Csatorna töltéseit is és úgy talált utat a tengerbe. Ettől kezdve 1945-ig a Sárga folyó árvizei megint a Huai rendszert terhelték. A Huai saját vízgyűjtőjéről száimazó utolsó árvíz (1950) is még 48 millió mou-t öntött el, de ekkor már sikerült a Nagy csatorna töltéseit megvédeni. A vázolt súlyos vízügyi helyzet megjavítására 1949 és 1952 között főként a 10. ábra. A Huai folyó vízállásának alakulása 1952-ben, a 9. ábrán jelölt 4 mérceszelvényben Fig. 10. Hydrographs of the Huai River in 1952 at four gaging stations