Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - V. Rácz Iván: Új-Kína vízgazdálkodásáról. Első rész

Űj-Kína vízgazdálkodásáról 253 meglevő, elhanyagolt állapotban levő árvédelmi müveket javították ki. A töltésen levő lyukakat, üregeket 8—12 mm vastag acélrudakkal kutatták fel, és agyagpéppel tömték be. Majd az első 5 éves terv (1953—57) keretében megindultak azok a munkálatok, amelyeknek hivatása teljesen elhárítani az árvízveszélyt és hasznosítani a vízkészletet. A Huai folyórendszer szabályozásának és hasznosításának egységes és átfogó terve 1954-ben készült el. Az elsőrendű feladatot, az árvédelmet részben hegyvidéki és síkvidéki tározók létesítésével, részben a vízfolyások vízszállító képességének növelésével kívánják megoldani. (A tározók az árvízveszély csökkentésén kívül a száraz évszakokban a vízhasznosítást is szolgálják). 3. kép. A Meishan-gát az alviz felől. (A szerző felvétele) Photo 8. Downstream view of the Aleishan dam A 7 tározó völgyzárógátja közül 5 földgát, helyesebben vízzáró maggal mederanyagból épült gát. A legnagyobb közöttük az 1,3 milliárd m

3 befogadóképességű Nanwan tározó. A gát hossza 730 m, magassága 34 m. A többi tározó kisebb, pl. a Shimantan tározó befogadóképessége 50 millió m

3. A völgyzárógátak földmunkáját kézierővel, kordés munkával és korszerű földmunkagépekkel végezték. A 7 völgyzárógát közül külön ki kell emelni a Meishan és a Futselíng ferde pillér- és dongasoros vasbeton völgyzárógátakat. A Meishan völgyzárógát a nagyobbik és készült el utóbb. A Huai jobboldali mellékfolyóján, a S hi folyón épült, 130 km-re a torkolatától. A tározó vízgyűjtőterülete 2150 km

2. Felszíne erdővel és bozóttal, néhol 10—15 éves ültetett erdővel borított, festői szépségekben bővelkedő, elég meredek lejtőjű alacsony hegy-