Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

1-2. füzet - I. Jolánkai Gyula: A Tiszavölgy északi része vízhiányának pótlása a Dunából átvezetett víz dombvidéki tározásával

A tiszavölgyi vízhiány pótlása 17 teljesen az öntözés terhére létesíthetnék, és ugyanannak terhére kellene természetesen a jelújításukról is gondoskodni. Az üzemeltetés és karbantartás költségeit viszont könnyen •— jelentós haszon megmaradásával — lehetne fedezni a fent közölt mérleg mulatta termelési többletértékből. Az öntözés pedig a vízemelés költsége nélkül tudna így tárolt víztartalékhoz jutni, ugyanúgy mint a síkvidéki vagy hegyvidéki tározás esetében. A tározótó méreteit tekintve annak sem lenne akadálya, hogy nagyobb mértékű csúcsenergianyerés végett a fent leírt mintegy 15,000 kW teljesítményű vízerőműnél sokkalta nagyobb erőmű létesüljön. Ennek a többletnek beruházási és felújítási költségeit azonban — mivel öntözési érdeket nem szolgálnának -— az energiagazdálkodásnak kellene viselnie. 3. Egyéb szempontok A fajlagos beruházási költségen és az üzemeltetés körülményein kívül vannak még olyan — a hegyvidéki és síkvidéki tározóval szemben mutatkozó — előnyös szempontok, amelyekről jelentőségük miatt ugyancsak meg kell emlékeznünk. Ezek a következők : a) Budapest déli részének iparivíz ellátása Budapest ivóvízellátásában mindinkább zavaró körülményként jelentkezik az, hogy a főváros területén települt és települő ipar vízigényét, egyéb híján a fővárosi vízműnek kell kielégítenie. Különösen a főváros pesti részén, délen jelentkezik erős vízhiány a város feletti, Duna menti vízvételi berendezések nagy távolsága következtében. Pest déli részeit tehát külön kellene ipari vízzel ellátni, mert a folyton növekvő ivóvíz igény kielégítése amúgy is mind nehezebbé válik és a fővároson keresztül a Pest déli részébe vezető nagyobb teljesítőképességű nyomóvezetékek kiépítése úgyszólván leküzdhetetlen nehézségbe és költségbe is ütközik. A Soroksár—gombai vízmű hatalmas nyomóvezetékén — amely a Soroksár— Soroksárpéteri—Vecsés—Ecser nyomvonalon haladna •— könnyűszerrel lehetne olyan megcsapolásokat létesíteni, amelyek Pesterzsébet, Kispest, Pestszentlőrinc és Kőbánya ipari vízigényeit kielégítenék. Tervek nélkül igen nehéz a Soroksár— gombai vízműnek ezt az előnyét értéknagyságában megbecsülni, azonban semmiképp sem eshetünk túlzásba ha tízmillió forint rendűnek tételezzük fel. b) A gombai tározó üdültetési és vízisportolási jelentősége A főváros lakosságának üdültetési és vízisportolási lehetőségei korlátozottak és — a Duna főváros alatti szakaszának fokozódó elszennyeződése következtében — sajnos mindinkább szűkülnek. Igen nagy jelentőségű a főváros lakossága szempontjából a Balaton, amely azonban tekintélyes távolságban van, és megközelítése komoly útiköltséggel és időveszteséggel jár. Azt hiszem, nem esünk túlzásba, ha 10 millió Ft-nál is többre becsüljük azt az összeget, amelyet a főváros népe a balatoni utazásokra évente elkölt. Ha a gombai tározó létesülne, a fővárostól 40 km távolságban nyílnék meg egy újabb jelentős üdültetési vízisportolási lehetőség, amely minden irányban több kilométer méretű hatalmas víztükrével, a Soroksári-Dunaág alsó torkolati szakaszához hasonló kiválóan tiszta, — de hínártól is mentes — mély vizével minden bizonnyal magához vonzaná a fővárosi üdülni vágyók jelentős részét, de magához vonzaná, új 2 Vízügyi Közlemények — 9]4