Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

3. füzet - I. Molnár Endre: A tiszalöki öntözőrendszer belvízrendezési feladatai

A tiszalöki öntözőrendszer belvízrendezési feladatai ]<;i III. táblázat Л Keleti Főcsatornái terhelő belvízmeiuiyiséiiek A keresztezett vízfolyás megnevezése A főcsatorna szelvényszáma Érkező vízhozam m'/s A tározótér megnevezése Távozó vízhozam m

3,s Hortobágy 9 + 550 6,26 _ l-'ürj ér 20 + 724 4,83 — — Vidi ér 29 + 670 9,28 — Brassó ér 37 + 385 5,82 — — 41 + 000 — K— v. 12,60 55 + 800 — K—VI. 27 Pece ér 58 + 200 7,96 — — Kösely átmetszés . . 80 + 610 14,45 — 98 + 325 — Kék Kálló 9' összesen : 48,60 48,60 1 Ha a Kék Kálló a saját belvizein kívül idegen belvizeket befogadni nem tud, a tározókba kell vezetni. IV. táblázat Л \yujjati Főcsatornát terhelő helvíziiiennyisé)) A keresztezett vízfolyás megnevezése A főcsatorna szelvényszáma Érkező vízhozam m

3,s A tározótér megnevezése Távozó vízhozam m

s/s Belvízcsatorna 0 + 970 1,84 Király ér 6 + 550 9,43 — — Király ér 22 — 100 Polgári 4 Bágy—Szandalik csatorna 26 + 150 9,23 •— — Margitatói csatorna 33 + 158 1,12 — — Intatói csatorna 38 + 200 1,84 — — 40 + 000 _ Hortobágy tározó 8 41 + 200 — Hortobágy tározó 4 42 + 500 — Hortobágy tározó 4 Árkus csatorna 51 4950 6.53 — 58 + 200 •— Kócsl 2 Sarkad—Mérges ér 68 + 485 5,30 — •— 71 700 — Xagviváni 13,29 összesen : 35,29 35,29 Megjegyzések a tiszalöki öntözőrendszer és a hortobágyi belvízrendszer továbbfejlesztéséhez A tiszántúli belvízrendezési tervben elképzelt megoldások a megvalósítástól még igen távol vannak, és a tervben rögzített kívánatos vízügyi állapot egyelőre a vízimérnökök álma. A tényleges helyzet az, hogy a Hortobágy vízrendszere belvízjárások idején a múltban sem tudta feladatát teljesíteni, s a hároméves és az első ötéves terv során a vízrendszer területén jelentős változások történtek, amelyek a meglevő helyzetet tovább súlyosbították. A Keleti Főcsatorna földmunkái elkészültek. A főcsatorna a keresztezett vízfolyásoknál megváltoztatta az eddigi helyzetet. A Kösely vízfolyás és a Vidi ér, valamint mellékágai jókarba helyezése a hároméves terv során megtörtént. Az öntözéses gazdálkodás terjedésével a Keleti Főcsatorna mentén mintegy 40 000 kat. hold kiterjedésű öntözőtelepet és 4500 kat. hold halastavat építettünk. Az öntözőtelepek és a