Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

1-2. füzet - IV. Kovács György: A tiszaburai mérnökgeológiai vizsgálatok értékelése

108 Kovács György ÍNY. az öblözet felszíne alatt kialakuló talajvízáramlást. A homokréteg ugyanis csaknem mindenütt a 88,50 m duzzasztási szint felett — általában a 90 m-es szint környezetében —- fut ki a felszínre. Ennél mélyebben csak igen kis foltokban találunk a felszínen futóhomokot és ezek is a folyótól távol helyezkednek el. Ezért a folyó közelében levő mesterséges megcsapolások hatása mellett szerepük elhanyagolható. Mesterséges megcsapolás akkor áll elő, lia műtárgyak, csatornák építésével megbontják, elvékonyítják, vagy teljesen kiemelik a vízrekesztő fedőréteget. Hasonló jelenség következik be ott is, ahol az elvékonyodó fedőréteg súlya nem elégséges a víznyomás ellensúlyozására és a nyomás felszakítja a vízrekesztő réteget. Ez a jelenség nem mesterséges beavatkozás következménye, mivel azonban hatására a csatornák, illetve a műtárgyak építésekor létrejövő talajvízmozgással megegyező áramlás alakul ki, a hidraulikus talajtörést is a mesterséges megcsapolások közé soroljuk. A mesterséges megcsapolások a réteg táplálási helyéhez közel — a partéltől, illetve az árvédelmi töltéstől kis távolságban — történhetnek, amiért vízszállításuk lényegesen befolyásolhatja a feltörő víz levezetésére szolgáló belvízrendszer méretezését. Az átszivárgó vízmennyiség nagyságrendjét a biztonságot szolgáló szélsőséges adatok felvételével határoztuk meg. A 88,50 m-es duzzasztási szint mellett 85,50 m magasságban tartott vízszintet tételeztünk fel egy olyan belvízcsatornában, amely a partéltől, illetve az árvédelmi töltéstől / = 100 m távolságban húzódik. A mozgást létrehozó nyomás tehát h = 3,00 m. A vízvezető réteg egyenletes vastagságát 10 m-re vettük fel, míg a szivárgási tényezőt к — 10"

5 m/s-ra" (10~

3 cm/s-ra) választottuk. A vizet szállító szelvény keresztmetszete, 1 km széles sávra számítva, F = = 10 000 m

2. A hidraulikai számítások határfeltételeinek felvételénél is biztonságot szolgáló közelítést alkalmaztunk. Elhanyagoltuk ugyanis a rétegbe történő belépésnél és a kilépésnél az áramvonalak görbült volta és a szelvény összeszűkülése következtében keletkező nagyobb ellenállást. A réteget tehát olyan homokkal feltöltött egyenes zárt vezetéknek tekintettük, amelynek szelvénye 10 000 m

2. A vezetéknek mínd a kezdeti, mind a végső szelvényében a nyomás akadálytalanul kialakulhat, a be- és kiáramlás a teljes szelvényen keresztül történik, tehát az áramvonalak egymással párhuzamosak. Ilyen feltételekkel számítva az 1 km hosszú szakaszon beszivárgó víz mennyisége : Q = F kj = 0,003 m

3/s = 3 //s = 180 l/perc. 18. ábra. Az öblözet fedőrétegére ható nyomásviszonyok sematikus ábrázolása a teljes sztatikus víznyomás feltételezésével a tiszaszőllősi szelvényben Fig. IS. Schematic illustration of conditions of pressure acting on the cover bed in the Tiszaszöllös section

, supposing full hydrostatic pressure