Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

1-2. füzet - I. Jolánkai Gyula: A Tiszavölgy északi része vízhiányának pótlása a Dunából átvezetett víz dombvidéki tározásával

A tiszavölgyi vízhiány pótlása 71 csak töltésekkel többé-kevésbé teljesen körülzárt tí'rozó tavak létesítése jöhet szóba, aminek hátránya, hogy a párolgási veszteség leszámításával adódó hasznos tározási vízoszlopmagasság alig érheti el a 2—2,5 m-t. Ilyen körülmények között a megkívánt teljes 500 millió m

3 tárolt víz előteremtésére 200—250 km

2 tározó területre lenne szükség. Ekkora területnek az elárasztása a sűrűn betelepedett és csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt Alföldön nyilván túlságos nagy beleavatkozást jelentene a gazdálkodás, sőt a települések kialakult rendjébe is. Ezenkívül a síkvidéki tározás nem is olcsó : fajlagos költsége 1,40—2,00 Ft/m

3 között mozoghat. Ezért kívánatos az 500 millió m

3 egy másik részét olyan területen tárolni, ahol a domborzati viszonyok következtében a hasznos tározási vízoszlopmagasság az alföldinek többszöröse és ennek megfelelően a területigény az alföldinek csupán egy hányada lehet. Az alföldi és a domb- vagy hegyvidéki tározás mennyiségének gazdaságos arányát csak részletekbe menő, hosszadalmas tervezésekkel és összehasonlításokkal lehetne megállapítani. E helyen nyilvánvalóan csupán becsült értékkel számolhatunk. Nem járhatunk azonban messze a gazdaságos megoldástól, ha az alföldi helyi tarozást 100 millió m

3-nek, a dombvidékit pedig 400 millió m

3-nek tételezzük fel. A további számítások ennek alapján történnek. A Soroksár-gombai vízmű létesítési költségének megállapítása és gazdaságosságának mérlegelése céljából — a fentiekből kiindulva — elsősorban meg kell határoznunk néhány, a s/.ükséges teljesítményre és méretekre vonatkozó alapvető számértéket : a) A soroksári vízkivételi mű teljesítménye A soroksári vízkivételi művet •— szélsőségesen száraz évben egész éves üzemet feltételezve — —- gg 4qq = 12,6 m

3/s teljesítményre kellene kiépíteni. Vegyük fel ezt az értéket — az éjjeli olcsóbb szivattyúzás idejének növelése miatt — 15 m

3/s-re. b) A Soroksár—gombai vízmű átlagos évi vízszolgáltatása A Soroksár—gombai vízműnek évente átlagosan a következő vízmennyiséget kellene szolgáltatnia : Kertai Ede : Az Országos Vízelosztás Terve (A MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei, XIV. kötet, 4. szám, 507 o.) című tanulmányának 11. ábrája szerint a megvizsgált 52 évben (1901—52) 45 alkalommal lett volna szükség a tiszavölgyi öntözővízhiány tározott vízből történő pótlására és a vízhiány nagysága úgyszólván mind g meghaladta volna a 100 millió m

3-t. Az alföldi víztárolóból történő vízpótlás üzemszerűen mind g meg fogja előzni rangsorban a dombvidéki tározóból származó vizet, mert az alföldi tározó jobban kéznél van és a tiszalöki bögéből gravitációsan tölthető. Ezért a vizsgált 52 évben 45-0,1 = 4,5 milliárd m

3 vizet alföldi tározóból vettek volna ki. A hivatkozott ábrából kiolvashatóan az 52 év alatt összesen 16,5 milliárd m

3 tározott vizet használtak volna fel. 16,5 — 4,5 = 12 milliárd m

3 lett volna tehát 52 év alatta Soroksár—gombai vízmű által szolgáltatott víz. A Soroksár—gombai vízmű üzemének gazdaságossági ... , , 12 milliárd m

3 „„„ .,,., ... , , , , ,, , vizsgalatat tehát . 230milhom

3/ev atlagos vízszolgaltatas alapjan kell végezni. Ebből 365 nap/év • 8 óra/nap • 3600 s/óra • 15m

3/s = 160 millió m

3/év