Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
1. füzet - II. Rácz Iván: Átmetszéses mederszabályozások a Rábán
Átmetszések a Rábán 55 is lazább, a vízsziri esése pedig nagyobb volt, erőteljes mederbővülés indult meg, ami fokozatosan terjedt felfelé. A harmadik napra a teljes mederelzárás elkészült oly módon, hogy miután a hengerek a munkahíd alatti két karósor között teljesen elzárták a medret, a következő rőzsehengereket már a munkahíd fölött süllyesztettük le ugyancsak a vízfolyásra keresztben. Majd mikor ez a hengerekből alkotott gát is a víz színe fölé emelkedett, a két gát közét kaviccsal töltöttük ki (2. kép). Ez a kavicstömés és néhány alkalmasan elhelyezett rőzsekéve az eleinte erősen vízáteresztő gátat gyakorlatilag vízzáróvá tette. Majd az egész gáttest műkőborítást kapott. Az egész munka május 23-án fejeződött be. A 9. ábrán az átmetszés kifejlődésének menetét látjuk az elzárás kezdetétől 1953 őszéig. Látjuk, hogy a vezérárok eleinte szimmetrikusan fejlődött, amíg el nem érte a baloldali kődepóniát. Ennek akadályozó hatására, és a nagyobb sebesség kifejlődésekor, a sodorvonal a vezérárok jobboldalát kezdte támadni, és fél év alatt olyan nagy lett a szelvény, hogy a koratavaszi jeges árvíz és a későbbi tavaszi árhullám is csak kismértékben tudta bővíteni (8. kép). Az átmetszés fejlődése a 10. ábrán látható. A három átmetszéses mederszabályozási munkálat rövid ismertetése után megkísérlem most leszűrni a tapasztalatokat. A három különböző megoldású medsrelzárás építését csak úgy tudjuk összehasonlítani, ha sikerül az összehasonlításhoz közös alapot teremteni. Legkifejezőbbnek látszik meghatározni azt a beépített anyagmennyiséget, felhasznált munkaerőt, vagy ráfordított pénzösszeget, amellyel 1 m 3/s vízhozamot új mederbe tereltünk. Az összehasonlítás előtt azonban vizsgáljak még meg az elzárások módszereit hidraulikai szempontból is. Az elzárások közül elméleti szempontból az a gazdaságosabb, amelyik 1 m s azonos értékű beépített anyaggal nagyobb duzzasztást eredményez. a) A Ragyogó-hídi mederelzárás két oldalról indult és az épülő elzárógát koronája állandóan a duzzasztott vízszint felett maradt. A mindjobban szűkülő nyíláson keresztül mind nagyobb sebességgel áramlott át a víz. A vízsebesség psdig csak úgy növekedhetett, hogy az épülő elzárógát felett duzzasztás állott elő (11. ábra). 11. ábra. A kétoldalról épülő mederzárógát duzzasztása Abb. 11. Scheniatische Darstellung des von zwei Ufern aus vorgetriebenen Sperrdammbaues auf Grund deren die theoretischen Berechnungen ausgeführt wurden 5. Az alkalmazott mcderelzárási módszerek vizsgálata