Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
1. füzet - II. Rácz Iván: Átmetszéses mederszabályozások a Rábán
56 Rácz Iván: Egyszerűsítés kedvéért a vizsgálatot egységnyi vízhozamú, egységnyi széles és változatlanul egységnyi vízmélységű, téglalap alakú szelvényre végezzük el. Tegyük fel, hogy ebbe a szelvénybe két oldalról szimmetrikusan épülne be az elzárógát, amelynek koronája a mindenkori duzzasztott vízszinttel színelne. Az alsó és felső vízszint közötti h magasságkülönbség ebben az esetben egyenlő az elzárómű D duzzasztásával és 9 9 ahol a gáthoz érkező duzzasztás nélküli víz sebessége = 7ГЁГ Q a másodpercenkénti vízhozam, В a meder szélessége, t pedig a mélysége. Az összeszűkülő nyílásban keletkező sebesség Q V, = ix(t + h)b ahol p. = 0,85 a kifolyási tényező, b pedig a nyílás szélessége. Ezekkel az értékekkel a duzzasztás nagysága h=V\- I 1_1 (O) 2 g [ /X 2 b 2 (t + Л) 2 [< 2B 2 J y ' vagy ö = 1> -8 = 1 és f = 1 helyettesítéssel b-re megoldva : b -0,071 ( h + 0,051) (1 + Л) 2 (3)A képlettel a különböző felvett duzzasztási értékekhez megkapjuk az elérésükhöz szükséges nyílás nagyságát. (A /г-t b függvényében kifejezni nehézkes, és kiszámítani csak próbálgatással lehet.) Az elzárógát magasságát, — mint említettem — azonosnak vettük a duzzasztott vízszint magasságával m=t+h=l+h Ha az elzárógát koronáját önkényesen egységnyi szélesre, az oldalrézsűk hajlását pedig 1 : l-re vesszük, a gát keresztmetszetének területe a magasság függvényében T = m* + m és a beépített térfogat К = T (В — ЬУ = T (1 - b) (4) A fenti képletekből táblázatosan kiszámítva a felvett h értékekhez tartozó К értékeket, a 13. ábrán látható 1. jelű görbét kapjuk, amely a beépített térfogat és az okozott duzzasztás közötti összefüggést jellemzi.
