Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

A KISVÍZFOLYÁSOKKAL KAPCSOLATOS KÜLÖNLEGES VÍZRAJZI KÉRDÉSEK WEIMANN BÉLA 627.133:532.57 A Vízrajzi Osztály megalakulásakor a vízrajzi tevékenység elsősorban a passzív vízgazdálkodás : főként az árvédelem és a folyamszabályozás érdekeit volt hivatva kielégíteni, amelyek mellett harmadikként a hajózás érdekei jelentkeztek. Ezért a vízrajzi szolgálat annak idején lényegében csak a nagyobb folyókkal foglalkozott. A vízgazdálkodás fejlődése — a vízhasznosítás korszakában —, ma már világszerte megkívánja, hogy a kisebb vízfolyásokról is részletes adataink legyenek. A magyar vízrajzi szolgálatnak is sürgős feladatává vált, hogy összes vízfolyásainkról rövid idő alatt a legmegbízhatóbb adatokat szolgáltassa. I. A kisvízfolyások vízszállításának számbavétele A tervgazdálkodás támasztotta feladatok sikeres végrehajtásához elsősorban a vízmércék és vízhozam-mérőhelyek számának lényeges növelése vált szükségessé. Ennek megfelelően 1945 óta vízmércéink száma 140-ről 520-ra, a havonkénti vízhozammérések száma pedig 130-ról 280-ra emelkedett. A kisvízfolyások különleges vízrajzi kérdései közül elsősorban a lefolyó vízmennyiségek számbavételének kérdésével kell foglalkoznunk. A lefolyó vízmennyiségek számbavétele szempontjából a nagy és közepes folyók, ill. a kisvízfolyások között alapvető a különbség. A Dunán, a Tiszán, valamint közepes folyóink alsó szakaszán a vízjárás viszonylag lassú, ezért a vízállások időbeli változása a naponkénti mérceleolvasásokból is kellő pontossággal megállapítható. A kisvízfolyások vízjárását viszont gyorsan változó tényezők sokasága szabályozza és ezek egymásrahatása olyan bonyolult, hogy befolyásuk csak igen ritkán különíthető el. Kisvízfolyásaink vízszállításának a számbavételét általában a következő okok teszik körülményesebbé : a) a vízállásészlelés szakaszossága, b) a mederben elburjánzó növényzet duzzasztó hatása, c) a medrek mérési szelvényeinek időközi változásai, (l) a vízszínesés változásai, e) a jég jelenléte és f) a természetes vagy mesterséges duzzasztások hatása. a) A vízállásészlelés hiányosságaival kapcsolatban megjegyzendő, hogy kis (50—100 km

2-es, vagy még kisebb), vízgyűjtőterületű vízfolyásoknál — főleg