Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
2. füzet - VII. Kisebb közlemények
348 Weimann Béla lia az esésük nagy — már néhány órás csapadékok is jelentékeny árhullámokat okozhatnak. Igen gyakori eset, hogy ezek a rövid, órák alatt levonuló árhullámok a reggeli és esti órákhoz kötött mérceészlelés adataiban nem jelentkeznek, és minél kisebb vízgyűjtőjű szelvényről van szó, annál valószínűbb, hogy a naponkénti egy-két észlelési adat kevés a lefolyási görbe megszerkesztéséhez sőt egyes esetekben egészen hamis képet ad. Hasonló jellegű hiba származik abból is, ha a vízszínt a vízmérce szelvénye alatt vagy fölött természetes vagy mesterséges duzzasztás, ill. a vízhasználatokkal kapcsolatos időleges vízelvonás befolyásolja. Az észlelési nehézségek csak folyamatos észleléssel küszöbölhetők ki, és ennek egyetlen módja a rajzoló vízmércék alkalmazása. Minthogy azonban a szükséges nagyszámú műszer beszerzése, fenntartása és kezelése nehézségekbe ütközik, a vízrajzi szolgálat átmenetileg olyan egyszerű és olcsó maximum-minimum mércék bevezetését vette tervbe, amelyek a rendszeres leolvasások időpontja között jelentkező legmagasabb és legalacsonyabb vízállásokat rögzítik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy teljesen lemondhatunk a rajzoló mércékről ! A vízhasználatokkal kapcsolatos vízelvonások mértékének számbavételét csak mérőberendezések, vagy — egyszerűbb megoldásként — az elvezető csatornákon létesített és vízhozam szempontjából hitelesített segédmércék észlelésével lehet célszerűen megoldani. Eddigi ilyen kísérleteink Inotán és a tiszalöki öntözőrendszerben eredményesek voltak. b) A vízfolyások medrének benőltsége köztudomásúan duzzasztó hatású. A mederben elburjánzó növényzet a víz szabad lefolyását akadályozza, a vízmozgás meglassul és a szelvény vízszállítóképessége csökken. Jellemző példa erre a Ferenc-csatorna tápcsatornáján 1947-ben végzett kísérleti mérés, amelynek alkalmával 2,8 m 3/s vízeresztésnél a tiszta csatornaszelvényben ilyen emésztésnek megfelelő vízálláshoz képest a hercegszántói mérőhelyen 45 cm-rel magasabb volt a vízállás. A növényzettől mentes mérőszelvényre megállapított vízhozamgörbe használata a meder utólagos benövése esetén 100%-ot is meghaladó hibákat eredményezhet a naponkénti vízhozamok megállapításában. A növényzet változó duzzasztó hatása jól szemléltethető a Hejő-patak tapolcafürdői szelvényének adataival (1. ábra). Az 1951—54. évben végzett méréseink több vízhozamgörbét határoznak meg — habár a meder feneke burkolva van, és így a szelvény teljesen állandó. Mind a négy év január—március, április — május és június—október havi mérései — csekély szórással — azonos görbékre esnek. Pl. a 650 l/s vízhozam szabad mederben 80 cm-es, benőtt mederben kezdetben 100 cm-es, a nyári félév utolsó hónapjaiban pedig már 150 cm-es vízállással folyik át a szelvényen. Az, hogy még az októberi mérések idején is kimutatható a növényzet duzzasztó hatása, a melegvizű patak partjának különleges mikroklímájával függ össze. Viszont a közvetlenül a medertisztogatás után végzett mérések még júliusban is a duzzasztás nélküli görbére eső pontokat adtak. Eddigi vizsgálataink igazolják Ogíjevszkij szovjet professzor javaslatát [1], mely szerint a növényzettől mentes mederre érvényes vízhozamgörbéhez képest a növényzet fejlődésének megfelelően fokozatosan meredekebb állású görbékre kell áttérni.
