Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

2 74 312 A vízrajzi szolgálat jubileumi kongresszusa MARCSINKOV B. A. professzor (Bulgária) : A hidrológiának nemcsak a vízilétesítmények tervezését megelőzően, hanem a müvek megépülte után is nagy a jelentősége. Az öntözés esetében például nemcsak az eredeti, természetes állapotban kell ismerni a vízháztartás alakulását, hanem lehető pontosan meg kell állapítani és vele összehasonlítani a: öntözési üzem alatti vízháztartást. Ezen a téren az első követelmény az öntözőcsatorna-hálózat megfelelően elhelyezett vízmércékkel és vízmérő-berendezésekkel való ellátása, hogy az öntözővíz útja és eloszlása számszerűen követhető legyen. Másik követelmény az elosztó művek megfelelő kiképzése és elhelyezése. Ez bizonyára Magyarországon is olyan fontos kérdés, mint Bulgáriában. Az osztóművek pontos működése az öntözés kulcskérdése. Erre vonatkozóan Bulgáriában kiterjedt kutatások folynak. Egy aspiráns feladatává tették, hogy disszertációt készítsen a kérdésről, amely el is készült. Most bírálják, és bizonyára érdekes lesz a magyar szakkörök szempontjából is. Ezenkívül még sok más fontos kérdést vetett fel az öntözés, mint pl. az öntözőcsatornák feliszapolódása, a csatornákból való elszivárgás, az öntözés hatása a talajvízre és még sok más. Mindezek a problémák csak kiterjedt észlelő-hálózat és rendszeres adatgyűjtés segítségével oldhatók meg. A vízépítésnek talán egyik ágában sincs olyan nagy szükség a vízrajzi észlelések széleskörű megszervezésére, mint éppen az öntözéssel, a mezőgazdasági vízhasznosítással és a vízrendezéssel kapcsolatban. Ezek a feladatok magasszínvonalú minőségi követelményeket támasztanak. Az öntözőművek sikeres működéséhez szükség van képzett szakemberekre, jól felszerelt vízmérő-berendezésekre és a mérési munkák gondos elvégzésére. Ez annyival is inkább fontos, mert a hibásan végzett öntözés nem előnyt jelent, hanem károkat okozhat : elszikesedést és a terméseredmények csökkenését. Kívánatos volna ezen a téren szoros kapcsolatot tartani, az irodalmi anyagot és a tapasztalatokat kölcsönösen kicserélni. Bulgária erre minden tekintetben kész, és ezt várja a többi érdekelt országtól is. KÁBÓLYI ZOLTÁN, a műszaki tudományok kandidátusa (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet) : A tervezett 90 m

3/s vízmennyiség átvezetése a Dunából a Tiszába némileg megváltoztathatja a Duna vízjárását, hiszen ez a mennyiség a legkisebb hajózási vízhozam 10%-a, és a középvíznek is 4 —5%-a. Mivel a folyók mederalakulása a vízjárás csekély változásaira is érzékeny, célszerű volna megvizsgálni, hogy nem szorulnak-e módosításra, ill. kiegészítésre a folyamszabályozási, különösképpen a gázlóknál épült kisvíz-szabályozási művek. PETBOVIÓ B. (Jugoszlávia) : A folyók hordalékproblémájára tér vissza, amely jugoszláv vonatkozásban igen nagy jelentőségű. Az ország területe valamikor csaknem háromnegyed részben erdővel borított volt. A háborús idők féktelen erdőpusztításai folytán ma igen sok a vízmosás, és a belőlük kikerülő hordalék súlyosan terheli a folyókat. A vízmosásos területek újraerdősítése érdekében nagy erőfeszítések történnek. Pl. a fiatal erdőt pusztító kecskék számát több millióval csökkentették, bizonyos területeken pedig a lakosságot is áttelepítették az erdő megerősödéséig. Az erózió-károk elleni küzdelemmel kapcsolatban kiterjedt hordalékméréseket végeznek. Eddig 170 km

2-nyiterületen szervezték meg a hordalékmérést. Az egyesülő vízfolyások hordalékhozamának összegéből következtetnek a befogadó folyók hordalékviszonyaira, tehát végeredményben közvetlen hordalékmérések segítségével törekszenek a folyók hordalékszállításának a megismerésére. MOSONYI EMIL akadémikus : Egyetért Károlyi Zoltánnak azzal a javaslatával, hogy meg kell vizsgálni a tervezett dunavíz-átvezetés hatását a dunai kisvíz-szabályozási művekre, de hozzáteszi, hogy egyrészt nincs szó állandó vízelvonásról, másrészt sok függ attól, hogy miként oldják meg a tervezett vízerőkihasználást. A vízkivétel hatása a Duna vízjárására mindenesetre kisebb lesz, mint állandó vízelvonás feltételezése esetén. Az öntözővíz pótlás kérdésének vizsgálatában éppen az okozta a legnagyobb nehézséget, hogy a szélsőséges klímaviszonyok időszakos kiegyenlítését kell megoldani. A Pelrovió R. említette súlyos eróziós problémákkal kapcsolatban utal a II. Nemzetközi Öntözésügyi és Belvízrendezési Kongresszus alkalmával Tuniszban