Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
2. füzet - VII. Kisebb közlemények
V. Öntözés és íolyócsatornázás Ü9L szerzett tapasztalataira. A Medjerda folyó rendszerében 300 l/s. km 2 fajlagos belvízmennyiséggel számoltak. A magyarországi 16 — 20, vagy a tervezett 40 — 50 l/s-km 2-hez képest elképzelhetetlenül nagy értékre még az északafrikai szélsőséges csapadékintenzitás ellenére sem lenne szükség, ha az elkopárosodás nem lenne olyan képtelenül nagymérvű. Esők idején ott szinte megindulnak a hegyek, és nem is víz, hanem a víz és talaj lekvárszerű keveréke folyik le. Bár a magyar viszonyok nem hasonlíthatók sem az északafrikai, sem a jugoszláv adottságokhoz, mégis komolyan veendő eróziós jelenségek tapasztalhatók az ország számos helyén, és ezért foglalkozni kell a kérdéssel. Kovács György előadásával kapcsolatban az általa sürgetett műszaki és tudományos vizsgálatok gazdasági jelentőségét emeli ki. Ha a duzzasztóműveknél a vízrajzi vizsgálatok adta összefüggések nem elég pontosak, és emiatt az árhullámok előrejelzése hibás, a duzzasztott vízszint — az elkésett vagy elsietett duzzasztó-kezelés folytán — nem tartható a helyes magasságon, ami számokban pontosan kifejezhető energiaveszteségeket eredményez. Ez a veszteség lehet a mérőszáma annak, mit érdemes áldozni a hidrológiai kutatás fejlesztésére. KOZÁK MIKLÓS aspiráns : Az árhullám előrejelzésében tapasztalható, 0,5—1 m nagyságrendet is elérő hibák oka az, hogy egyes hidraulikai jellemzők nem érvényesülnek kellő súllyal a számításban. A levonuló árhullám pillanatnyi vízhozamának a permanens egyforma vízmozgás képletével való meghatározása, vagyis a C.hézy-képletnek olyan használata, amikor a permanens állapotnak megfelelő esést az áradás ütemének megfelelően növeljük, helytelen. Már Graeff (1858) kimutatta, hogy а Л, = Л,(0 és h 2 = h 2(t) árhullámnál, amelyek a h vízállástól kezdve teljesen egybevágóak (1. a 4. ábrát), a h vízálláshoz tartozó hidraulikus adatok egyezése ellenére különböző a pillanatnyi vízhozam : Q., ф Q, (lásd с görbe). IIa az árhullám pillanatnyi vízhozamát jó közelítéssel akarjuk meghatározni, nem elegendő csak a pillanatnyi állapotnak megfelelő hidraulikai jellemzőket mérni, hanem ismernünk kell a hidraulikai jellemzők változását az áradás kezdetének pillanatától. Ezért az árhullám levonulásának, mint időben változó jelenségnek, a kutatásához elengedhetetlen feltétel a sűrű rajzoló vízmérce-hálózat. FAZEKAS KÁBÓL Y ( Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet ) : Sok felszólaló említett olyan feladatokat, amelyek a mérések fokozottabb kiterjesztését teszik szükségessé. Ez műszer-igényeket jelent. Mivel a műszerszükséglet kielégítését külföldi behozatalra nem alapíthatjuk, meg kell oldani a belföldi gyártást. A rajzoló vízmércék kérdése már jó úton halad, rövidesen megindul a sorozatgyártás. De egyéb műszer-igények kielégítésére finommechanikai iparunk még nem vállalkozik. A vízrajzi mérőműszerek gyártását legjobban egy erre a célra beállított speciális kisüzem oldhatná meg. Marcsinkov professzor közlése szerint Bulgáriában is külön kisüzemet alapítottak erre a célra, amelyet fokozatosan fejlesztenek. A kisüzem fő előnye az, hogy vízrajzi megbízásait főfeladatként kezeli. 19* и
