Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

1. füzet - I. Kézdi Árpád: Rézsűk állékonysága

6 Kézdi Árpád: eredmény csak becslésnek tekinthető, még akkor is, lia homogén talajtömegekről van szó. Ezért fontos a különböző hatások figyelembevétele és ezért elengedhetetlenek a geológiai ismeretek. Az egyszerűsítő feltevések elsősorban a talaj képlékeny határállapotának meghatározásában jelentkeznek. Alig ismerünk kivételt az irodalomban, mely ne a klasszikus Coulomb — Mohr-féle lineáris törési feltételt használná fel. Lényeges egy2. ábra. A valóságban bekövetkező egyensúlybomlások térbeli, két irányban görbült felület mentén lépnek fel Fig. 2. Actually occurring slide arises along a three-dimensional surface, curved in two directions szerűsítést jelent továbbá az az eljárás, hogy az állékonysági vizsgálatot síkbeli problémának tekintjük — sík alakváltozási állapot, a vizsgált test feszültségi viszonyai adott irányú, egymással párhuzamos síkokban azonosak, — holott a valóságos csúszások mindig kétirányban görbült felület mentén következnek be (1. 1. kép és 2. ábra). A felszínen először karéjos repedések mutatkoznak, majd a lejtő egy ívesen elhatárolt része lesüllyed (1. b—b metszet a 2. ábrán), az alatta levő rész pedig nvelvszerűen kitüremlik. A vázolt módon leegyszerűsített feladat megoldására az irodalomban három fö módszert találunk. Az első módszer a földtömeg eredeti feszültségállapotát a rugalmasságtan alapján határozza meg, majd különböző lehetséges csúszófelületeket felvéve, meghatározza egyes pontjaikban a nyírószilárdságnak a számított nyírófeszültséghez való viszonyát. így kijelölhetők azok a tartományok, amelyek már képlékeny 1.2 A rézsűállékonysági vizsgálat módszerei