Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

1. füzet - I. Kézdi Árpád: Rézsűk állékonysága

Rézsűik állékonysága 21 állapotba jutnak. Az eljárás hasonló ahhoz, amelyet az alaptestek alatti képlékeny tartományok vizsgálatánál követünk : a számított képlékeny tartományok bizonyosmérvű kiterjedését tekintjük az építmény alatt megengedettnek. Alapvető hibája az eljárásnak, 3. ábra. Teljes egészében képlékeny állapotba jutott rézsű Fig. 3. Slope in entirely plastic state hogy a feszültséget a képlékeny tartományok kifejlődése esetén is a rugalmasságtan alapján számítja. Pedig ha valamely tartományon belül már képlékennyé vált a talaj, több feszültséget már nem képes felvenni. Terhelésáthelyeződések lépnek fel mindaddig, míg a képlékeny állapot a tartománnyal szomszédos területekre is ki nem terjed. További nehézség a nyugalmi nyomás értékének határozatlan volta. Az eredeti állapotban a függőleges és vízszintes feszültség viszonyának számértékére csak feltevések tehetők. Végül nem vet számot az eljárás az agyagtalajok lassú alakváltozásával, amelynek pedig — amint a későbbiekben bemutatjuk — nagyon jelentős a hatása. A rugalmasságtan alkalmazására egyik legsikerültebb kísérletként Christensen [1 ] módszerét említhetjük (ismertetését lásd [2]-ben), ki töltéstestek feszültségállapotát és állékonyságát vizsgálta meg ezzel a módszerrel. Az említett hiányosságok, valamint az eljárás bonyolultsága miatt az ebbe a csoportba tartozó eddig ismert módszereknek nincsen nagyobb gyakorlati jelentőségük. A rézsű állékonysága azzal a feltevéssel is vizsgálható, hogy a földtömeg egy része teljes egészében képlékeny állapotba kerül : végtelen sok egymással párhuzamos csúszólap alakul ki. A vizsgálati módszer ekkor e határhelyzet bekövetkezésének feltételét kutatja. A képlékeny állapotba került tömeget éles határvonal választja el a rugalmas résztől, s ez a tömeg mint merev, állandó térfogatú test mozdul el a rugalmas részhez képest (3. ábra). Ezt a módszert elsősorban Jáky alkalmazta elméleti vizsgálataiban [3,4]. Az ún. Ф == 0 analízissel foglalkozott, tökéletesen képlékeny állapotban meghatározta a képlékeny rész teljes feszültségállapotát. Vizsgálatai szerint а с kohéziójú tökéletesen képlékeny földanyagból m 4c У 1+ à-fi 0) magasságú, ß hajlásszögű rézsű (1. 4. ábra) van az állékonyság határán. A rézsűben végtelen sok, egymással párhuzamos csúszólap alakul ki ; a csúszólapok síkokból és körhengerekből tevődnek össze (4a ábra). А С pontban az egyirányú húzás feszültségállapota uralkodik (lásd a 4b ábrát, amely a tengellyel párhuzamosan futó Coulomb-féle egyenest is feltünteti) ; а I. jelű térrészben, melyet a vízszintessel 45°-os szöget bezáró síkok határolnak, Rankine-féle feszültségállapot van,