Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - I. Oroszlány István: Öntözés ideiglenes csatornákkal

öntözés ideiglenes csatornákkal 143 Joggal felmerülhet ezek után az a kérdés, hogy — ha egyéb szempontok csak kisebb táblaméreteket tesznek lehetővé — miért nem alkalmazzuk a traktorra szerelt munkagépeket ? Lássuk, mit mond Szvircsevszkij e gépcsoportokról [36., 167. és 403. old. | : ,,A traktorra szerelt munkaeszközök rendszere számos lényeges előnnyel jár, amelyek közül a következőket említjük meg : 1. A munkaeszközök súlya a kerekek és a vezetésre szolgáló szerkezetek elmaradása következtében csaknem felére csökken. Ennek megfelelően anyagmegtakarítás mellett a szerkezet is egyszerűsbödik. 2. Munkaerő válik szabaddá a mezőgazdaságban, mert nincs szükség a munkaeszközöket kezelő munkásokra. 3. A munkaeszközök kezelése kényelmes, a traktoros gépcsoport mozgékonyabbá válik és ez a termelékenység növelését, a megművelt terület egységére eső üzemanyag-fogyasztás csökkentését eredményezi." Alább ugyanott : „Rövid táblákon végzett munka esetén — pl. a táblák keresztirányú szántásakor — elsősorban a kisebb teljesítményű traktorokat kell használni, s a nagyteljesítményű traktorokkal a hosszú táblákat és a kötőit talajú földeket kell megművelni Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy a traktorra szerelt munkagépeknek jelentős előnyeik vannak. A traktorra szerelt gépeknek nincs taligájuk vagy járókerekük. Ennek következtében az ilyen gépcsoport megengedett legkisebb fordulási sugara egyenlő a traktor fordulási sugarával és a gépcsoport hosszúsága is jelentősen kisebb. A traktorra szerelt gépcsoportokat ezért különösen előnyösen alkalmazhatjuk mezővédő erdősávokkal ellátott táblákon — a fő mozgásirányra merőleges irányú művelés esetén -, mert ekkor a fogás hossza kisebb." A fentiekből világos, hogy a kisebb táblaméret koránlsem akadályozza a gépesítést, csupán a megfelelő géptípust kell a munkák elvégzésére kiválasztf ni. Meg kell tehát állapítanunk ezek után, hogg a gépesítés szükségessége önmagában nem dönti el a szükséges táblámé reteket. Viszont kötött talajokon Szvircsevszkij maga is nagy teljesítményű, hosszú munkautat kívánó traktorok alkalmazását tartja szükségesnek. És nem szabad elfelejteni, hogy öntözésre berendezendő területeink nagyrésze éppen a kötött tiszántúli talajokra esik. A fenti meggondolások — bár nem szabják meg az cntözőtábla területének és méreteinek nagyságát oly egyértelműen, mint ahogyan első vizsgálataim során véltem — ahhoz az elhatározáshoz vezettek, hogy az öntözőtáblák legkisebb méretéül 250—300 m-t kell elfogadnunk, hogy nagy vonóerejű gépcsoportok gazdaságos üzemeltetését is biztosítani tudjuk. A viszonylag rövid munkautat adó fenti táblaszélességet el lehet fogadni, ha meggondoljuk, hegy a nehéz munkagépek általában a tábla hosszirányában, tehát a nagyobb táblaméretnek megfelelő munkaúten dolgozhatnak és csak ritkán (3—4 évenként) edódik, hegy íz őszi mélyszántást a tábla keresztirányában kell elvégezni. 3. Л pontos öntözővíz-adagolás A jó vízgazdálkodás, a gazdaságos vízhasznosítás megkívánja, hogy egy-egy öntözés során annyi, de csak annyi öntözővizet adagoljunk, amennyi a növény vízigényének megfelel, illetőleg a talaj kívánt rétegének vízkapacításig történő benedvesítéséhez szükséges (10., 429. old). 10*