Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - I. Oroszlány István: Öntözés ideiglenes csatornákkal

1.52 Oroszlány István Ugyanakkor biztosítani kell az öntözővíz egyenletes eloszlását is, ami feltétele egyrészt az egyenletes növényfejlődésnek és ezzel összefüggésben a nagy termésnek, másrészt az egyöntetű talajnedvességi állapotnak is, ami viszont a gépi ápolási munkák egyik követelménye. Meghatározott öntözővízoszlop egyenletes adagolásának feltétele a kötött barázdahossz és az, hogy az egyes öntözőelemeket a megszabott vízsugárral az előírt ideig tápláljuk. Az öntözendő növények vízigényének, illetőleg az adagolni szándékozott öntözővízoszlopnak megfelelően, ugyanazon öntözőtáblán évenként változhatnak a kedvező öntözőelem-hosszak. Nem képzelhető el azonban, hogy nagyüzemben az öntözőelemek hossza megegyezzék például a táblaszélességgel, meri az utóbbi egyrészt állandó, kötött érték, másrészt olyan hosszú öntözőelemet jelentene, amellyel csak a szükségesnél jóval nagyobb öntözővízoszlop kiszolgáltatása volna egyenletesen lehetséges. Mindebből az következik, hogy az öntözőtáblán belül olyan ideiglenes jellegű vízosztó hálózatot kell létesíteni, amely alkalmas arra, hogy az évenként is változó hosszúságú öntözőelemekbe a szükséges öntözővizet adagolhassuk. Ugyanakkor megkívánjuk, hogy az osztóhálózat ne akadályozza a táblán elvégzendő munkák gazdaságos gépi végrehajtását. A táblán belüli vízosztó hálózat fentieket kielégítő létesítésére önként adódik az a legkevésbé munka- és anyagigényes megoldás, hogy olyan földszelvényű csatornákból és árkokból álljon, amelyek kis költséggel, évenként géppel előállíthatók és használat után megsemmisíthetők, pontosabban : ugyancsak géppel el is egyengethetők. A nagyüzemi öntözés céljára javasolható öntözési eljárásnak tehát ki kell elégítenie azokat a követelményeket, amelyeket egyrészt a pontos öntözővízadagolás céljából évenként változó hosszúságú öntözőelemek, másrészt a gépesített munkák gazdaságos elvégzése szabnak meg. Az öntözés végrehajtását igen megnehezíti, ha egy-egy vízosztó hálózati elem mentén különböző hosszú öntözőelemek vannak, amelyek különböző kezelést kívánnak. Az öntözést végrehajtó dolgozók munkájának nagy teljesítményét és az öntözővíz egyenletes elosztását tehát az öntözőelemek egyforma hossza teszi lehetővé. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy az öntözőelemeket határoló és vízzel ellátó ideiglenes osztóhálózati elemeknek párhuzamosaknak és egyenesvonalúaknak kell lenniök. A változó terepviszonyok nem mindig teszik lehetővé, hogy a megkívánt hosszúságú öntözőelemekben a víz folyamatos eséssel végig tudjon folyni. Az öntözőelemek hosszában lehetnek ellenesések, amelyek az egyenletes vízeloszlást megnehezítik, olykor lehetetlenné teszik. Az ideiglenes vízosztó elemek szabályos vonalazása esetén az ellenesések megakadályozhatják, hogy a víz a végükig elfolyjon. Számolni kell ezért azzal is, hogy az egyenletes vízeloszlás biztosítása céljából az ilyen elleneséseket tereprendezéssel ki kell küszöbölni. Sávos öntözésnél a sávszélesség folyóméterére adagolandó vízsugár — az irodalomban található és gyakorlati megfigyelésekkel is egyező adatok szerint — 3—6 liter/s között mozoghat. Ha az ideiglenes osztóhálózati elem vízhozama kicsi (10—20 l/s), ez azt jelenti, hogy csak egészen keskeny sávok létesíthetők. A kis sávszélesség viszont egyrészt rontja az öntözők munkateljesítményét, másrészt megnehezíti a sávos öntözéssel termelt szálastakarmányok gépi betakarítását. Gyakorlati tapasztalat szerint 8 m körüli sávszélességet célszerű alkalmazni.