Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

1. füzet - IV. Márkus Gyula: Hengeralakú medencék körtárcsáinak számítása

104 Már\kus Gyula: Az integrálási állandókat (8)-ba helyettesítve <r„ = — p ß*{\ -H) h ß* (1 + IX) + 1 -fJL 7Г " ß

2 (1 +/X) + 1 (23) A b kerület sugárirányú elmozdulása (9)-ből b P (ß* - 1) (1 - ) Uu = — — — E h ß* (1 + ц) + 1 - (л Ebből az ellenállás-tényező z = £

2(1 + м) + 1 — /а Л í^r ft" (Д

2 -1) (1 A sugárirányú feszültség az a sugarú kerület mentén K)r=a - - T2j8

2 h ß

2 (1 + 1 -fx' (24) (25) (26) Végezetül megjegyezzük, hogy a 3. ábra kapcsán tárgyalt terhelési eset rokon a 2. ábráéval, az 5. pedig a 4.

rével. Az a és b felcserélésével egyikből megkaphatjuk a másikat. Azért foglalkoztunk külön-külön mindkét terhelési esettel, hogy gyakorlati feladatok kapcsán ne legyen szükség külön levezetésekre. ». Példák 1. példa a) Határozzuk meg a 6. ábrán feltüntetett körtárcsa feszültség ábráit. Legyen P

a = P

í = P és b = a A sugaraknak ily módon megválasztott aránya azt jelenti, hogy az a sugarú kör területe azonos az a /2 és a sugarak által közrefogott körgyűrű területével. A tárcsa vastagsága állandó (Л = konst). A P

2 = P terheléssel nem kell foglalkoznunk, mert a 3. pont alapján ismeretes, hogy a feszültség értéke mind sugár-, mind érintő-irányban Pjh. Képzeljük a tárcsát az a sugarú kerület („1" pont) mentén elvágva. Az 1—0 körtárcsa és a 2—1 körgyűrűtárcsa a P

x erőt az ellenállás-tényezőik arányában veszik fel. A (12) alapján -Ji-u* 5 a a A (15)-ből pedig