Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)
1-2. füzet - IV. Szili Géza: Budapest árvízvédelme
42 Szili Géza Az 1876. évi +867 cm-es jeges árvíz után +1000 cm-ben megállapított védekezési magassághoz képest — amint látható — Budapest régi területén csupán 0,85 km-en (1,6%) volt 70 cm-nél nagyobb a hiány. Nagy-Budapest-megalakulásakor ez a hossz 16,83 km-re (20,6) % növekedett. Az új védvonal x/ 5 része 63 cmnél kisebb biztonságot nyújtott az 1876. évi jeges árvízszint fölött. Budapest régi területén a védvonalak 87,2 %-a megfelelt az előírt biztonságnak, Nagy-Budapest megalakulásával ez az arány 59,6%-ra csökkent. Budapest régi területén a mértékadó +867 cm-es jeges árvízszinthez képest mindössze 50 m-en (0,1%) mutatkozott hiány, míg Nagy-Budapest megalakulása után 4,02 km-en volt a védvonal a mértékadó árvízszintnél is alacsonyabb. A táblázatból az is látható, hogy az 1955. év elejére ez a hossz 1,72 km-re csökkent és tovább alig lehet csökkenteni, mert zömében a nagytétényi vasútvonalra esik. A 30,09 km-nyi új védővonal jobbára burkolatlan, sőt gyenge földgát, mert pl. ott ahol a szelvényméretek megfelelnének, rossz a gát anyaga és az altalaj. Ilyen az albertfalvai gát, vagy a nagytétényi vasútvonal tcltése. Itt említem meg, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsának megszüntetésével Budapest kezelésébe került Margitsziget védműveinek hossza 5,4 km. Ebből csak 0,5 km éri el a +10,00 m magasságot, 4,3 km 9,50—8,80 ni magas, és 0,7 km hosszban a mértékadó +8,67 m árvízi magasság körül, illetve valamivel alatta van. A sziget altalaja erősen kavicsos és vízáteresztő. 2. A VÉDMF YEK ÁLLAPOTA AZ 1954. ÉVI NYÁRI ÁRVÍZ ELŐTT A főváros a hozzácsatolt peremvárosok árvízvédelmi rendszerében mutatkozó hiányokat kezdettől igyekezett kiküszöbölni. így közvetlenül Nagy-Budapest megalakulása után rendbehozta a budafoki és nagytétényi aluljárók elzárásait. Megépítette és kiegészítette a Szilas patak védtöltését, amelyet a Váci-úti áttörés kihagyásával bekötött a Vízművek területén levő védtöltésbe. Még 1953-ban megkezdte a kereken 3,6 km hosszú óbudai északi védgát kiépítését, amelyből még az év folyamán elkészült 2 km, míg a hátralevő 1,6 km-es szakasz építési munkája 1954 december havában fejeződött be. A IV. ker. újpesti összekötő vasúti híd környékén hiányzó 1,2 km gátszakasz építési munkái ugyancsak 1953-ban kezdődtek és 1954 december hó elején fejeződtek be. A jelentős népgazdasági értéket képviselő Bákosi Mátyás Művek árvízvédelmét azáltal biztosította a főváros, hogy az üzemmel a védelméül szolgáló gátrendszert kiépíttette. Ugyanakkor a Csatornázási Művek megoldotta a csatolt városrészek szennyvíz-elvezető csatornáinak problémáját, az elzárást, a kezelést stb. Mindezekkel az intézkedésekkel a főváros elérte, hogy Buda északi részét + 10,00 m magasságig védi a gátrendszer, a déli részen pedig csak a nagytétényi vasútvonal töltése maradt kényes hely, ahol a leggyengébb szakaszon a koronaszint 1 km hosszúságban alig-alig éri el a mértékadó +8,67 m magasságot. Pest szaki részein a Szilas patak védtöltése mögötti mélyterületet jelentős részben feltöltötték.
