Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)
1-2. füzet - IV. Szili Géza: Budapest árvízvédelme
Budapest árvízvédelme43 Nagy-Budapest megalakulása előtt csak az óbudai Gázgyár volt önállóan árvédekező üzem. Különösebb gondot nem okozott, mert a területéhez tartozó partszakasz az előírt árvédekezési magasságra kiépült. A Ganz Hajógyár — az üzem jellegének megfelelően — alacsony partszakaszon úgy települt, hogy az árvíz az üzem munkájában különösebb fennakadást ne okozzon. Lakótelepek (egy-két kisebb lakóépületet leszámítva) nem voltak az ártérben. Az egyesülés után a helyzet igen hátrányosan megváltozott. A budai oldalon Budapesthez került az albertfalvai védgát mögötti árterület az ottlevő ipartelepekkel ; a budafoki gyárháromszögnek az iparvasúttal töltésszerűen körülfogott, de mély fekvése miatt mégis talajvizes területe, minden védelem nélkül ; a hullámtéren települt Hárosi Falemezmüvek és a Nagytétényi Sertéshizlalda, melynek körtöltése az 1940—41. évi árvíz tapasztalatai alapján kiépült ugyan, de mély területét a talajvíz elárasztás fenyegeti. A pesti oldalon a budapesti árvédelemhez került iszakon az újpesti télikikötő partja és a Váci út közötti mélyterület az ottlevő ipartelepekkel és lakóházakkal, délen pedig a Bákosi Mátyás Művek. A lakótelepek közül jelentős a budafoki Duna utca irányában levő település és a Nagytétényi Duna-telep. Az önállóan védekező Vízműveknek a Váci úton levő központi telepe ugyancsak Budapest tei ületére került. A Vízművek helyzetét megnehezíti, hogy a Szentendrei szigeten is kénytelen védekezni. Az újonnan a fővároshoz csatolt részek felsorolt üzemei a múltban az árvédelem kérdését meglehetősen elhanyagolták. Az 1951—54 között eltelt időben a Fővárosi Tanács megfelelő szervezése és intézkedései nyomán azonban felkészültségük olyan mértékben javult, hogy a júliusi árvíz ellen sikerrel tudtak védekezni. Az említett lakótelepülésekkel kapcsolatban az illetékes kerületi tanácsok elkészítették a mentési és kiürítési terveket. Ezek alapján a munka a júliusi árvíznél ütemszerűen és zökkenőmentesen ment végbe. 3. BI DAPEST ÁRVÍZVÉDELMI SZERVEZETE Az 1954. évi árvíz előtt Budapest árvédelmi szervezete csak műszaki tekintetben épült ki. A szervezetnek kettős feladata volt. Az egyik a védekezési munkálatok irányítása, melyet a tanács Közlekedési Igazgatósága végzett, a másik a mindenkori vízállástól függő, előre megállapított műszaki teendők végrehajtása, — ezeket a tanács egyik vállalata, a Csatornázási Művek, látta el. A kettő közötti kapcsolatot a jól megszervezett szakaszmérnöki rendszer biztosította. A szakaszmérnökök helyetteseit a vállalat a saját létszámából állította ki. így biztosítva volt, hogy az irányító és a végrehajtó szerv egyaránt felelősséget érzett a rábízott árvízvédelmi szakasz állapotáért. Az árvízvédelmi szakaszmérnököket a védelem műszaki vezetője irányította, mint a főváros árvízvédelmi felkészültségének felelőse. A szakaszmérnökök és helyetteseik a rájuk bízott árvízvédelmi szakaszért személyesen feleltek és az érdekelt kerületi tanácsokat rendszeresen tájékoztatták az árvízvédelmi feladatokról. Ez volt a helyzet, amikor 1954. július 9-én a Budapesti Vízügyi Igazgatóság, mint közvetlen felettes árvízvédelmi hatóság, a szolgálatot riasztotta.