Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - III. Kniška Gyula: Szlovákiai tapasztalatok a dunai árvízzel kapcsolatban

Szlovákiai tapasztalatok 35 Július IS. A víz mindenütt apad. Valamennyi szakaszon jobb a hangulat, noha a töltések csurognak. Figyelmünket a belvízre fordítjuk. Jelentős területek vannak víz alatt, de a termés javarészét megmentették. Még vízi kaszálógépeket is alkalmaztak. Az idő állandóan szép, süt a Nap ! A Komárom—Lándor—Karva közötti szakaszon még folyik a zsákok beszerzése. Július 19. Megindult a visszatelepítés előkészítése. A közegészségügyi szolgálat megkezdte a fertőtlenítést, a lakosság védőoltásban részesül. Pozsonyban a Duna 7 órakor már ,,csak" 862 cm volt. Megszervezzük a Magyarországnak segítségül nyújtandó anyagok — kő, fa, ivóvíz stb. — szállítása a kárt szenvedett szakaszokra. Nálunk már elkezdődik az árvízvédelmi anyagok összeszedése, megtisztítása és elraktározása. Július 25. . Megszűnik a készültség, az élet visszazökken a rendes kerékvágásba. Két hétig sem tartott az árvédekezés, mégis mennyi megerőltetést és fáradságot jelentett ! Július 26. Kisebb tanácskozás a Meghatalmazottak Testülete elnökénél, ezzel végződik a nagy víz történelmi epizódja. A vízügyi szakemberek számára azonban nem zárult le az ügy. Az árvízből egész sor megoldandó feladat hárul rájuk. * Szlovákiában az árvíz a Morva és az Ipoly torkolata közötti Duna-szakaszt érintette. Nagy szerencse, hogy valamennyi mellékfolyó vízállása alacsony volt és, hogy az egész árvíz alatt derült, száraz időjárás uralkodott. A készenléti szolgálat 330 km hosszú töltésszakaszra terjedt ki. Csupán a Kisduna Vrakun és Trsztice (Vereknye és Nádszeg) közötti szakaszát nem kellett megszállva tartani, mert a pozsonyi szorítómű a nagyvíz szintjét 2,30 m-rel csökkentette. Ennek következtében a számos csatornát befogadó pozsonyi Malomárok vize aránylag szabadon folyhatott le. A pozsonyi vízállás rendkívüli magasságához valószínűen hozzájárult a Kisdunának a múlthoz képest csökkent vízemésztése, és a Duna jobbpartján, Petrzsalkán, 4 km hosszban megépült töltés. Az árvíz alatti bajok, amint rendszerint szokott lenni, egyrészt a be nem fejezett vízgazdálkodási létesítményeknél jelentkeztek, másrészt a töltéseknél, valamint a belvizekkel kapcsolatban. Mindezekkel a kérdésekkel a magyar kartásakkal folytatott közös tanácskozásokon foglalkoztunk, részletesen megvitattuk valamennyit, és kölcsönösen segítettünk egymásnak a megoldásukban. A töltésekkel kapcsolatos kérdések : a) a töltések magassága és b) szivárgások és buzgárok. 3*