Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)
1. szám - IV. Maurer Gyula: Nagyobb csatornák földmunkája
Nagyobb csatornák földmunkája ' 49 A forgókotrók üzemanyag-fogyasztása 100%-os terhelésnél 200 g/LEó értékkel vehető számításba. A kitermelendő földmennyiség függvényében kifejezve, durva közelítéssel 110—300 gramm gázolaj/m 3 föld és 5—30 g kenőolaj /m 3 föld értékekkel számolhatunk. A forgókotró lánctalpa alatt a talaj igénybevétele 0,6—1,2 kg/cm 2. Átázott, süppedékes talajban nem engedhető meg ekkora terhelés, ezért ilyenkor fagerendákból összeépített alátét-szőnyegekre, úgynevezett matracokra van szükség. Haladás közben a gép maga emeli fel a már elhagyott matracot és teszi át maga elé. Helyváltoztatásnál a forgókotrók átlagos menetsebessége 0,8 —1,5 km/óra. Egyes különleges típusoknál 3,5 km/óra értékig emelhető a sebesség. Menetirányban 15°-os, keresztirányban 12°-os tereplejtés engedhető meg a kotrógép biztonságának kockáztatása nélkül. 2. Vedersoros esatornakotró A csatornaépítések leggyakrabban használt másik kotrógépe a vedersoros kotró, mely többnyire vágányon halad (9—10. kép). Rendkívül nagy előnye a vonóvedres kotróval szemben az, hogy a csatornameder fenekét és a gép felé eső oldalrézsűt teljesen pontosan, egyenletesen, simán és hibátlanul emeli ki (9. kép). Az elért mélységet munka közben pontosan ellenőrizni lehet a fenéklétrára erősített függőleges vízmércén történő leolvasással. így a mederszelvény kiemelését utólag jóformán nem is kell már ellenőrizni. Előnyös tulajdonsága még a szárazon járó vedersoros kotrónak, hogy puttonyai (vedrei) teljesen nyitottak és a föld kiborításakor két erős kés kivágja, kikaparja belőlük az esetleg bentragadt agyag java részét. Minthogy a vederlétrás kotró a feneket, illetve a rézsű körömvonalát a haladási pályával párhuzamosan készíti, a gép részére gondosan elő kell készíieni és el kell egyengetni a terepet. Vágányon járó gépnél a széles vágányzat fektetése igen költséges és sok munkaerőt igényel. A vágányzat darabjainak előreszállításához a gép mellett még külön iparvágányt is kell fektetni {10. kép). Ez indokolja a gép munkájához a csatornarézsű koronaéle és a depónialáb között szükséges 8 — 12 m szélességet. Lánctalpon járó vedersoros kotróknál az utóbbi hátrány elesik, de a terep előzetes gondos elegyengetése ezeknél is szükséges. Hátránya végül a vedersoros kotróknak az, hogy nagyobb szerkezetüknek az egyik munkahelyről a másikra való szállítása és ezzel kapcsolatos szét- és összeszerelése elég költséges. Ezért alkalmazásuk csakis a hosszú ideig tartó, terjedelmes kotrásoknál indokolt. Hazánkban csak néhány darab vedersoros szárazkotrót használnak. Teljesítményi, ü(e;ii- és költségadataik az érdekelt szakemberek rendelkezésére áhnak, így átlagos normatívák és közelítő adatok közlésére nincsen szükség. 3. Tológép Rövid távolságra történő földmozgatáshoz, talajvíz fölötti munkánál, igen gazdaságosan alkalmazhatjuk a tológépet (bulldózert). Kis csatornamedreket főleg akkor készíthetünk vele gazdaságosan, ha lapos oldalrézsükkel építhetők (8. ábra). Ilyenkor a földet a mederből közvetlenül áttolhatjuk a depóniába. Ugyanígy végez-
