Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)
2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra
618 Kisebb közlemények A mezőgazdaság vízi feladatai általában belvízrendezési, telkesítési, ármentesítési és öntözési munkálatokkal kapcsolatosak. Küzdenek a víz és szél talajelsodró hatása ellen is. Az ország északi részén a kultúrmérnöki munkálatok eltörpülnek a vízerőhasznosítás vízépítési feladatai mellett. (Az ország villamosenergia-szükségletének 90%át a vízerőművek termelik.) A tél Közép- és Dél-Svédországban is viszonylag hosszú. Az olvadás általában csak május elején indul meg. A tenyészidő rövidsége miatt a hóolvadásből származó felszíni vizeket gyorsan kell levezetni. A nagyobb méretű belvízrendezések 1945 után, a mezőgazdaság gépesítésével együtt indultak meg. Jelenleg a rendezésre szoruló területnek mintegy 1/ t részén (7000 km 2) készültek el a munkálatokkal. Az utóbbi időben évente átlagosan 500 km 2 területen létesítettek korszerű belvízgazdálkodást. A vízelvezetést újabban — a gépesített mezőgazdaság igényeinek megfelelően — főként alagcsövezéssel végzik, de többfelé alkalmaznak még felszíni csatornahálózatot is. A belvízrendezés általában a káros csapadékvizek elvezetésére szorítkozik, a talajvíz szintjének lesüllyesztésére ritkán kerül sor. Alagcsőhálózataik többnyire szivárgó és gyűjtőcsövekből állnak. Iszaptalajokban megfelelő eredménnyel alkalmazták a csak gyűjtőcsövekből álló rendszert is. A szivárgókat 5 cm átmérőjű agyagcsövekből készítik és általában 80 cm mélyen fektetik. Távolságuk agyagtalajban 12 — 14 m, iszaptalajban 18 — 20 m, láposodott agyagtalajban 20 — 30 m. Minimálisan 0,5% 0, szokásosan 2,5 —3%o esést alkalmaznak. Láptalajban általában 1,2 mélyen és 12 — 50 m távolságban helyezik el a szivárgókat. Különös gondot fordítanak a lápfelszín elporlódását okozó túlzott talajvízszintsüllyedés elkerülésére. Szokás szerint 20 — 30 cm-rel a felszín alatt tartják a talajvízszintet. A gyűjtővezetékek 1 m-es betoncsövek. A földfelszín fölé emelkedő szivárgóaknákat a gépi művelés szem előtt tartásával, lehetőség szerint táblaszéleken helyezik el. A szivárgóaknák, a gyűjtőhálózat feletti sekély barázdákkal a tavaszi hólé levezetésének gyorsítását is szolgálják. A talaj csövezések során azt tapasztalták, hogy a szivárgók távolságának 9—2 m közötti változtatása a terméseredményekben nem oktfz számottevő különbséget. A mélységi elhelyezés hatásának vizsgálatánál a 80 cm mélyen elhelyezett szivárgókkal érték el a legkedvezőbb terméseredményeket. A szivárgó elhelyezésére szolgáló árkok szélesítésével — a svédországi tapasztalatok szerint — a drénhatás növelhető. A szivárgóhálózatokat és a nyíltfelszínű csatornákat a tavaszi hóolvadásből származó vízhozamokra méretezik. A nyiltfelszínü csatornákat általában csak néhány tized ezrelék eséssel 6/4, ill. 5/4-es rézsűkkel alakítják ki. A közel mérethelyesen elkészített csatornát kb. 2 évig ülepedni hagyják és csak azután alakítják ki a végleges szelvényt. A belvízi szivattyútelepek 2x3 m területet igénylő, faszerkezetű építmények, amelyekben két gépegység és egy transzformátor van elhelyezve. A gépeket önműködő úszókapcsolóval látják el, összhatásfokuk kb. 80%. A főcsatorna széles szelvénnyel készül, hogy mint időszaki tározó lehetőséget nyújtson a csak éjjeli üzemre. (Az éjszakai elektromosenergia költsége fele a nappalinak.) A szívóakna előtti teret kb. 10 m távolságra benádasítják, hogy a talajmeleg megtartásával a befagyást késleltessék. Az eddigi tapasztalatok szerint a szivattvútelep hektáronkénti fogyasztása kb. 15—20 k\Vó. A mentesített területeken a terméseredmények — egyébként azonos körülmények mellett — akkor a legkedvezőbbek, ha a talajvízszintet ősztől májusig a felszín alatt kb. 20—30 cm mélyen tartják és csak a tenyészidő kezdetén süllyesztik le a kívánt szintre (általában 1,1 m-re). Telkesítésre főként a tavak vízszintjének süllyesztése révén kerül sor. Ezt a tólefolyás természetes küszöbének mélyítésével érik el. A folyómedert szárazzá téve, sziklás talajban robbantással, vájható talajban pedig földmunkagépekkel mélyítik a medret.
