Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

A mezőgazdaság vízi feladatai Svédországban 617 Az árvédekezés céljára külön felszerelést tartanak készenlétben. Az ország déli hegyvidéki részén, ahol gyakoribbak a meglepetésszerű áradások, a szertárak mentésre szolgáló ladikokat is tárolnak. Ez könnyen érthető, ha figyelembe vesszük, hogy az árvízokozta károk 70%-a a krakói vajdaságra esik. A vízjelzőszolgálatban — a Vízrajzi és Meteorológiai Intézet mellett — fontos szerep hárul a víziutak szolgálatára is, amelynek a hajózható folyók mentén külön telefonhálózata van. A kárpáti folyókon a nyári árvizek, a síkvidéki folyókon a tavaszi árvizek a jelentősebbek. A tengermelléken főleg az északi és északkeleti szelek okoznak vízszintemelkedést, mely a Visztula öbölben 1,5 m-t is elér. A legutóbbi 53 év alatt 17 nagyobb árvíz volt, ami 3,1 évi gyakoriságnak felel meg. Az ország árvízvédelmi kérdéseinek megvitatására a Lengyel Meteorológiai és Hidrológiai Társaság legutóbb 1953 szeptemberében Zakopanéban nagygyűlést rendezett, amely — többek közt -- a hidrológusok és meteorológusok együttműködését tárgyalta az előrejelzésben, és megállapította az egységes árvízvédelmi elvek kidolgozásának szükségességét. A feladat megoldása tudományos téren a Lengyel Tudományos Akadémia Vízgazdálkodási Bizottságára, műszaki és gazdasági vonatkozásban az Országos Tervbizottság vízgazdálkodási osztályára hárul. Jancsó Gyula Irodalom : 1. Zadania gospodarki wodnej i budownictwa wodnego w walce z powodzia. Gospodarska Wodna, 1954. évi 4. szám, 122. oldal. 2. Tyszka Z. : Rola i zadania komitetow przeciwpo-wodziowych. Gospodarka Wodna

f 1954. évi 4. szám, 123. oldal. 3. Tyszka Z. : Powodzie w Polsce i ochrona przed nimi w zarysie historycznym. Gospodarka Wodna, 1954. évi 4. szám, 144. oldal. 4. Sprawozdanie z Konferencji Powodziwej w Zakopaném. Gospodarka Wodna, 1954. évi 4. szám, 165. oldal. A MEZŐGAZDASÁG VÍZI FELADATAI SVÉDORSZÁGBAN

1 626.8 (485) Svédország mezőgazdaságilag hasznosított területe az ország egész területének (450 000 km

2) mindössze 11,3%-a (46 567 km

2). Ennek a területnek több mint fele (28 000 km

2) belvízrendezésre szorul. Ilyen nagykiterjedésű belvizes területet Európa egyetlen más országában sem találunk. Nyolcvan évvel ezelőtt a lakosság 72%-a, ma csak 27%-a dolgozik a mezőgazdaságban. A munkaerőhiányt fokozatos gépesítéssel igyekeznek pótolni. A mezőgazdasági művelés főként Közép- és Dél-Svédországra korlátozódik, ahol a gránit-, gneisz-, és mészkődombok közötti völgyeket morénatörmelék, iszap» agyag, márga és tőzeg borítja. Általában gabonaneműeket, hüvelyeseket és burgonyát termelnek. Északon főképpen a zab és a burgonya, délen a cukor- és takarmányrépa, az olajos és rost-növények termelése a döntő. Az ország éghajlatát a Golf-áram enyhíti. Az évi csapadék mennyisége északon 2 — 3000 mm, Közép- és Dél-Svédországban 600 mm. Az évi párolgás a mezőgazdaságilag művelt területeken átlag 360 mm. A talajok nedvességtartalma állandóan igen nagy, aminek egyrészt a rendkívüli páradús óceáni levegő, másrészt a finom szerkezetű, jó víztartó talaj az oka. Átlagos években 100 mm egyenletes vízborításnak megfelelő belvizet vezetnek el (32 l/s. ha). 1 Zlabinyer, J. : Meliorationen in Schweden. Oeslerreichische Wasserwirlschaft 1954. évi 9. szám, 7 oldal, 9 ábra.