Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

592 Illés György A sekély tó fenekén fakadó 15—20 kis forrás - amelyek a forrásban lévő víz látszatát keltették (innen a Forrókút elnevezés) — külön gondot okozott a foglalásnál, mivel a talaj különleges elrendeződését nem volt tanácsos letisztítással megbolygatni, nehogy a vízfeltörési helyek tönkremenjenek. A feltörési helyekre tokos 3. ábra. A sümegi vízmű forrásfoglalása. (Valló Béla terve, 1949) Abb. 3. Quellenfassung des Wasserwerkes Sümeg. (S. Bild 1 и. 2.) betoncsöveket állítottak, felső végükön szellőzővel, alsó oldalukon ,,drén"-csatlakozással. Az egyes különálló fakadási helyek vizét dréncsőhálózat vezeti a gyűjtőkútba. A forrástér zúzott mészkő borítást kapott, majd ezt betonlemezekkel fedték le. A külvizek távoltartása céljából betonba rakott terméskővel burkolt külvízcsatorna épült. A forrás, amelynek legkisebb vízhozama 20 l/s, bőséges utánpótlást kap a karsztból. Hozama a legszárazabn időszakban sem szállott a fenti érték alá és jelentős hozamingadozások sem voltak tapasztalhatók. Az 1. kép a letisztított forrásteret mutatja be, míg a 2. kép a kész forrásfoglalást ábrázolja. (Lásd 581. old.)