Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

490 Binnyei István telep vízszállítóképessége legalább 2x3 m

3/s, és a szivattyúk hatásfoka még nagyobb, mint 60%. A szivattyúkat vízszintes tengelyű elektromotorok hajtják kúpkerekes hajtómű közbeiktatásával. Az energiaellátást az épülettel egybeépített és együtt alapozott transzformátorház szolgálja, amelynek emeleti része a nagyfeszültségű kapcsolóteret is magában foglalja. A telep a már meglevő I. sz. szivattyúteleppel együtt az Élővízcsatornán lefolyó belvizeket emeli át. Az I. sz. telephez hasonlóan itt sem kellett gravitációs belvízlevezetést biztosítani, mert ez az Élővízcsatorna végén levő nyitott, táblás zsilipen keresztül lehetséges. Az új szivattyútelephez vezető földmedrű csatornaszakasz a meglevő szivattyútelep hozzávezető-csatornájából ágazik ki. Kialakításánál figyelembe vették az áramlástani viszonyokat, és a belvizet merőlegesen igyekeztek a szivattyútelepre rávezetni. A vasbeton előcsatornában helyezték el az ideiglenes elzárásra szolgáló betétgerendák hornyait, valamint a gazfogórácsot. Az előcsatorna kialakítása olyan, hogy az egyes szívóaknákba a víz a másiknak egyidejű víztelenítése esetén is bevezethető. A lemez-alapozású szivattyúházi alépítmény foglalja magába a tulajdonképpeni szívóaknákat, amelyekbe a nagyméretű szivattyúkat fogják beszerelni. A szívóaknák az előcsatorna lezárása után fenékszivattyúval vízteleníthetők. A szivattyúk megközelítésére közbenső födémet alakítottak ki, amelyről a szivattyúk zsírozása, a lapátállítóberendezés és a tömszelencék ellenőrzése üzem közben lehetséges. A födém az engedélyezett legnagyobb belvízszint felett van. A felépítményt vasbeton keretoszlopok közötti téglafalak határolják, a tetőhéjazás helyszínen csömöszölt vasbetonfödém. A gépterem padlószintjének magasságát részint a környező terep, részint a tolózárnak, illetve maguknak a szivattyúknak a szerkezeti magassága szabta meg. A szivattyúk állítható lapátúak, ami rendkívül fontos az üzem gazdaságossága érdekében, mert kis emelőmagasság esetén a hajtómotorok teljes mértékben megterhelhetők, és így üzemük a leggazdaságosabb. A lapátállítás a gépteremből történik. A szivattyúházhoz csatlakozó két vas nyomócsövet az épület mellett levő vasbetonaknába helyezték, mert rozsda elleni védelme tapasztalat szerint így biztosítható a legjobban. A gépteremhez csatlakozóan pihenőszobát, és fölötte kéziraktárt alakítottak ki. A pihenőszobával ellentétes oldalon tervezték a transzformátorházat. Ebben az épületrészben a két üzemi transzformátor és egy házi transzformátor a földszinten kap helyet, míg a felettük levő emeleti térségben a nagyfeszültségű kapcsolóberendezés van. Az emeleti térség a gépteremből induló lépcsőn érhető el. A gépterem felől a belső teret, a transzformátorház felőli oldalon, a kapcsolótábla zárja le, s mögötte van a szekunder sínezés elhelyezésére szolgáló tér. A szivattyútelep mély- és magasépítési munkája e sorok írásakor közvetlenül befejezés előtt áll (2. kép). 4. A mindszenti II. sz. szivattyútelep A korszerű szivattyútelep-tervezés másik példája a diesel-motoros hajtású mindszenti II. sz. szivattyútelep, amely a Kurcában összegyűlt belvizeknek a Tiszába való átemelésére, ill. a Kurca melletti öntözéseknek tiszavízzel való ellátására épül. Mivel a Tisza szegedi vízlépcsője lehetővé teszi majd a Kurcatartánynak duzzasztott vízzel való közvetlen feltöltését, a mindszenti szivattyútelep elrendezését műszakilag és gazdaságilag helyesen úgy oldották meg, hogy a belvízmentesítésre