Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

A BELVÍZÁTEMELŐ- és öntözőtelepek SZ 1VATTYŰINAK FEJLŐDÉSE Irta : Dr. PATTANTYÚS Ä. GÉZA Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár és TRENKA ERNŐ műegyetemi docens 621.67 : 626.8 A mezőgazdaság fejlesztése ma népgazdaságunk egyik legfontosabb célkitűzése. Korszerű síkvidéki gazdálkodás csak fejlett öntözéssel és az ehhez szorosan hozzátartozó belvízlevezetéssel alakítható ki. A magyarországi viszonyok általában nem teszik lehetővé a gravitációs öntözést, illetőleg a belvizek közvetlen levezetését. Ezért már a múlt század közepétől, folyóink árvédelmi töltéseinek kiépítésekor előtérbe került a szivattyúzás kérdése. A következőkben gépészeti szempontból vizsgáljuk a hazai belvízátemelő- és öntözőtelepek fejlődését, mai helyzetét, rámutatva a hibákra, és kijelölve a továbbfejlődés útját. A hazai öntözés és belvízmentesítés aránylag kis (8 m-en alóli) magasságra viszonylag nagymennyiségű (1 m

3/s nagyságrendű) víz szállítását igényli. Ennek megfelelően a belvízmentesítést és az öntözés első lépcsőjét - a folyóból történő öntözővíz-kiemelést — elsősorban nagyobb telepeken csoportosított, nagyteljesítményű szivattyúkkal oldották meg. Az öntözővíz elosztására, de kisebb vízmennyiségeknek folyókból történő kiemelésére is, kisebb teljesítményű szivattyútelepek épültek, közepes- vagy kisteljesítményű szivattyúkkal felszerelve. A nagy telepek szivattyúi nagy méretüknél és kisebb számuknál fogva, továbbá a helyi viszonyok támasztotta igen változatos követelmények következtében, egyedi gyártásban készültek. A kisebb teljesítményű telepek szivattyúi viszont általában sorozatgyártmányok. A fejlődést tehát az így kialakult két csoportban kell vizsgálni. 1. EGYEDI GYÁRTÁSÚ, NAGYTELJESÍTMÉNYŰ SZIVATTYÚK a) A szivattijiitípusok fejlődése A múlt század közepétől kezdődően épült számos szivattyútelep gépcsoportjának erőgépe a dugattyús gőzgép, szivattyútípusa a turbinaszivattyú. A lassújárású (100—200/perc fordulatú) gőzgépek nagyteljesítményű, 1—1,5 m

3/s vízszállítású, 2—6 méter emelőmagasságra dolgozó szivattyúkat hajtanak. Ebben az időben a szivattyúszerkesztés kísérleti vizsgálatokkal és mérésekkel kellően alá nem támasztott közelítő elméleten alapul és a gyárak a szivattyúk túlméretezésével igyekeznek a szavatolt teljesítményt biztosílani. A magyar ipar korán igazodott az új igényekhez : a Ganz-gyár, amely a vízgépek gyártását 1866-ban kezdte meg, a századforduló táján már belvízátemelő szivattyúkat is gyárt. Úttörő munkájának eredményeként jelentős kivitelt is bonyolít le. 30* — ">-4 «