Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

.446 Gábri Mihály resére, a vonóerőszükséglet 2—2,5-szeresére nő. A kisüzemi gazdálkodásnál még nagyobb az arány. Ez magyarázza meg — többek közt, -— miért nem használja ki a mezőgazdaság teljesen az öntözésre műszakilag adott lehetőségeket. Ez az egyik oka annak, hogy sok helyen találunk berendezett, de nem üzemelő telepeket, és a rizstermelésnek a többi öntözéshez viszonyított nagy százalékaránya is részben erre vezethető vissza. Ahhoz tehát, hogy az öntözés nagyobb mértékben elterjedjen, egyrészről nagymértékben fejleszteni kell a gépesítést és rá kell térni a nagyüzemi öntözésre, másrészről növelni kell az irányító szakemberek számát és biztosítani kell az: öntözések munkaerőszükségletét. Ez utóbbi elérhető azáltal is, hogy azokon a területeken, ahol az öntözésre kedvezőek a feltételek, de nincs elegendő munkaerő, időszakos vagy végleges telepítéssel gondoskodnak a szükséglet biztosításáról. Egy biztos : az öntözés nem egyszerű mesterség. Nagyon meg lehet vele növelni a mezőgazdaság termelékenységét, de az érdekelteknek meg kell' lanulniok, ha boldogulni akarnak vele. Az öntözés üzemének gazdaságosságát jelentősen növeli a terepegyengetés. Az egyenlőtlen terepen a barázda- és sávhosszak és esések különbözőek, a vízkiszolgálás nagyobb figyelmet, több időt igényel és az öntözést végző dolgozók munkáját nem lehet pontosan mérni, holott az öntözővíz-szétosztás munkájának termelékenységét az egy jő által vezetett vízsugár nagysága adja meg. Az Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézet kísérletei szerint az egy fő által vezetett vízmennyiség barázdás öntözésnél Egyengetés né'küli terepen 12 l/s Előre egyengetett terepen 25 l/s Sávos öntözésnél a vízmennyiség nagyjából a fenti értékek kétszerese. Az öntözés berendezésének kifogástalan műszaki megoldása — mint nélkülözhetetlen feltétel — mellett a gazdaságos üzemhez fejlett agrotechnika is szükséges. A szovjet irodalomban a nálunk még be nem vezetett gyapotöntözéssel kapcsolatban olvashatjuk, hogy alacsony színvonalú agrotechnika, öntözési technika és szervezés mellett 10 q/ha gyapotterméshez 6—8000 m' vizet használtak fel, míg fejlettebb módszerekkel 30 — 40 q/ha gyapotterméshez is csak 4—5000 m'-re volt szükség. Kimagasló értékként 5000 m

3 vízfelhasználással elért 105 q/ha gyapottermés is szerepel. Kétségtelen, hogy hasonló esetek nálunk is előfordulhatnak és ezekre fel kell figyelnünk. Szikes altalajú területen különös gonddal és csak a szükséges mértékben szabad' az öntözővizet adagolni, mert magas talajvízállás esetén a túlöntözés nagyon könnyen XXIII. láblázat Az öntözővíz-normáért fizetendő díj forintban Ha az öntözővizet A termelt növény a termelő veszi ki öntözővállalat szolgáltatja Rizs 270 540 Kertgazdasági növények 90 180 Szántóföldi takarmánynövények, mű rétek 80 160 Szántóföldi kapásnövények; ipari, kereskedelmi és egyéb növények 50 100 Természetes rét, legelő 55 110 Másodtermények 40 80