Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

Az öntözés fejlődése 447 elszikesedéshez vezet. Túlöntözés következtében az elmocsarasodás veszélye is fenyeget, különösen síkvidéki tározók és magasvezetésü öntözőcsatornák környezetében. Az utóbbi helyeken még jobban fokozódik az elmocsarasodás veszélye akkor, ha a csatorna télen is szolgáltat vizet, halastó vagy tározó táplálására, esetleg hajózás, céljaira. A szikesedéstöl - ha kellő óvatosság nélkül öntözünk többek között a Dunavölgyi Lecsapoló Főcsatorna egyes szakaszai mentén kell tartanunk, különösen akkor, ha öntözés közben az amügyis szikfoltos területeken a főcsatorna vizét vízvisszatartó zsilipekkel magasra emeljük abból a célból, hogy gravitációsan juttassuk a környező terepre. Ennek a kérdésnek a tisztázására a Budapesti Vízügyi Igazgatóság a kunpeszéri zsilip környékén végez részletes vizsgálatokat talajvízszintészlelő kutak segítségével. Hasonlóan óvatosan kell eljárnunk a tiszalöki öntözőrendszerben is. Az elmocsarasodás jelei a tiszafüredi és szarvaskákai rendszerben mutatkoztak, ahol az öntözőművek mellett nem fejlődtek megfelelő mértékben a lecsapolási munkák. Itt újra hangoztatnunk kell azt az alapelvet, hogy a jövőben a belvízrendezést és lecsapolást az öntözötl területek környezetében legkésőbb az öntözéssel egyidőben kell végrehajtani. Azokban a mélyvezetésű öntözőrendszerekben, ahol az öntözővizet belvízlevezető csatornákból emelik ki (szarvaskákai, milléri, tiszabői stb. rendszer), ezt az állapotot fokozatosan meg kell szüntetni és szét kell választani az öntöző és lecsapoló csatornahálózatot. Az öntözés jövedelmezősége ma már vitathatatlan. Általában azt mondhatjuk, hogy az öntözés eredménye teljes második terméssel ér fel. Ennek igazolására az 1951—52. évek termésátlagainak felhasználásával a XXIV. táblázatban tüntettük fel az öntözéssel elért terméstöbbleteket. A táblázat tartalmazza az ÖTKI által elért legnagyobb eredményeket is. Az öntözés tiszta jövedelemtöbbletére vonatkozóan Alcser Jenő által meghatározott értékek az alábbiak : A megadott értékek természetesen nem alkalmazhatók gépiesen, mert például a rizstermelés tiszta jövedelmének számításánál a rizstermelés értékét az öntözetlen rét- és legelő területével hasonlították össze. Más, — mégpedig kedvezőtlenebb — eredmény adódnék akkor, ha szántóterület rizsfölddé való átalakítását vennők számításba. A kapott értékeket még csökkenteni kell a művek fenntartási költségével, amely kultúránként más és más, általában ma a beruházási érték 2%-ának vehető. Érdekes annak a megállapítása, hogy melyik növénykultúra értékesíti legjobban a felhasznált öntözővizet ? Ugyancsak Alcser Jenő számításai szerint 1 m

3 öntözővízre 8. A JÖVEDELMEZŐSÉG KÉRDÉSE Konyhakertészetnél .... Rizstermelésnél Szántóföldi öntözésnél . Rét- és legelő-öntözésnél 3 200 Ft

/к. hold 3 790 Ft/k. hold 1191 Ft/k. hold 553 Ft/k. hold Rizsnél Szántónál Rét- és legelőnél Kertészetnél . . . 21,2 fillér 24,2 fillér 26,0 fillér 44,9 fillér