Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)
2. szám - XII. Csermák Béla: A regionális vízgazdálkodási tervezés
Vízgazdálkodási tervezés 247 ,a szennyvíztisztító berendezések adatai és a szennyvíz befogadója ; a mennyiségre vonatkozó adatok vízmérőberendezéssel mért, vagy pedig egyéb módon (szivattyúteljesítmény, műszaki meggondolások, stb.) becsült értéke. Az ipari vízhasználatoknál még a minőségi és hőfok-igények megadását is meg kell kívánnunk. Az adatgyűjtést az ipari vízhasználatoknál az esetleges vízvisszafordítás jellemzőinek, továbbá minden vízhasználatnál — ahol nincsenek gátló körülmények — a termelési adatoknak a beszerzésével is össze kell kapcsolni, hogy az adatok értékelésénél a normák, illetve irányértékek 7 felhasználhatók legyenek. (A begyűjtött adatok így víznormák kialakításához, illetve finomításához is felhasználhatókká válnak.) A minőségi igényeket illetően a kerettervezés során tájékoztató átlagértékeket kell megállapítanunk. Az ivó- és háztartási vízzel szemben támasztott különleges követelményeket szabványban 8 rögzítették. Az ivóvízellátásra alkalmas víz más célokra — általában — minden további nélkül felhasználható. A halászat számára fontos az oxigéntartalom (minimálisan 4 mg//) és a 6—8,5 közötti pH-érték. Különösen ártalmasak a fenolok, szabad ammóniák, vas, réz és a szabad cián. — Általában a halas-vizek is alkalmasak minden műszaki célra. A jó öntözővízre már külső jelekből következtethetünk : a vízben a halak és a békák jól tenyésznek, a vízparton dús növényzet van. — Káros szennyeződést okozhatnak a nátriumsók, vasvegyületek, papír- és cellulózegyári szennyvizek és a szikes vizek. Az ipari vízellátás minőségi igényei rendkívül változatosak. Ajánlatos ezekre 4 kategóriát felállítani : a) Nagynyomású kazánok számára alkalmas vízminőség (0° német keménység). b) Ivóvíz-minőség. ej Közepes üzemvíz-minőség (aránylag tiszta felszíni víz). d) Különösebb igényeket nem támasztó üzemeknek megfelelő vízminőség szélsőséges pH-érték, agresszivitás, méreg és egészségei lenes vagy undorító anyagok nélkül. IV. A VÍZMÉRLEG FELÁLLÍTÁSA ÉS A TERVJAVASLAT Ez a fejezet rögzíti a kutatómunka eredményeit, így a keretterv legfontosabb része. A) A VÍZMÉRLEG FELÁLLÍTÁSA A vízmérleg felállítása a hasznosítható vízkészlet és a vízszükségletek egybevetésével történik. Énnek a két, időben változó mennyiségnek a szembeállításánál különféle biztonsággal járhatunk el. a) Teljes biztonságot érünk el, ha az egyidőben lehetséges minimális hasznosítható vízkészlettel és a maximális vízigényekkel számolunk. b) Gyakorlatilag még mindig teljes biztonságúnak mondható, ha az egyidejűleg csak vis-major jelleggel előforduló szélsőségeket kikapcsoljuk. ' MNíOSz 15 090 — 52 R „Ivó- és ipari vízfogyasztás tervezési irányértékei". M.VOSz 15 075 — 51 R „Öntözések vízellátása a mezőgazdasági szempontok alapján". 8 MOSz 448. ?
