Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XII. Csermák Béla: A regionális vízgazdálkodási tervezés

242 Csermák Béla Szovjet, német és hazai kísérleti adatokra támaszkodva egy-két vízgyűjtő távlati vízmérlegét az 1955., 1965. és 2000. évre elkészítették — hangsúlyozva azt, hogy ennek inkább módszertani jelentősége van. Ausztria még az első világháború előtt elsőnek készítette el a vízerőkataszterét. Több országban ez a munka mintául szolgált. Részleges tervnek tekintendő a háború után készített talajjavítási kataszter is. Finnországban és Svédországban — mint szénszegény országokban — a figyelem érthető módon a nagyesésű folyók energiakészletére irányult. — Svájcban a vízienergiáén kívül a tározási lehetőségek kataszterét is összeállították. Az Északamerikai Egyesült Államokban az országos vízgazdálkodási terv elkészítéséhez a háború előtt fogtak hozzá ; összeállítását 20 évre terveztek. Terjedelmes és igen mutatós kiadványaik módszertanilag nem sok újat mutatnak, az ábrázolástechnikáj^ik azonban igen jó (pl. vízienergia, víziutak). MÓDSZERTANI JAVASLAT A dokumentációs és irodalmi adatok azt mutatják, hogy eddig a regionális tervezés módszertana csak egy-két államban alakult ki. Hazai vonatkozásban — az eltérő viszonyok folytán — ezek csak támpontul szolgálhatnak. Saját tapasztalataink és a külföldi módszertani utasítások alapján a következőkben kivonatos javaslatot teszünk a regionális kerettervezés hazai módszerére. A tervet ajánlatos 5 főrészre tagolni, ezek : I. Általános ismertetés. II. A hasznosítható vízkészlet számbavétele. III. A vízszükségletek meghatározása. IV. A vízmérleg felállítása és a tervjavaslat. V. Adminisztratív ismertetés. I. ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS A tervnek ez a bevezetése a szóbanforgó terület alapvető, általános jellemzését ' tartalmazza. Ezen kívül, mivel jelenleg behatóbban tulajdonképpen csak a vízfogyasztással járó vízellátási tervezéssel foglalkozunk, célszerű a vízgazdálkodásnak a vízellátással nem szorosan kapcsolódó fejezeteit átfogó módon mindjárt itt tárgyalni. Részei : 1 .a) Földrajzi viszonyok (fekvés, domborzat, vízrajz). b) Közigazgatási és közlekedési viszonyok (fővonalak). c) Gazdasági viszonyok (mező-, éFdő- és halgazdaság, ipar és energiaellátás). 2. Geológiai viszonyok (geológiai felépítés, hasznos kőzetek). 3. Hidrogeológiai viszonyok (elsősorban : vízadórétegek). 4. Talajtani viszonyok (elsősorban : vízáteresztés és víztartóképesség). 5. Éghajlati viszonyok (csapadék, hőmérséklet, párolgás, szél). 6. Lecsapolás (a vizenyős területek és elvizenyősödésük okai ; a vízlevezetés 'módja és gazdaságossága). 7. Árvízvédelem (az árvizek hidrológiai jellemzői, árvízkárok, védelmi művek, folyószabályozás, árvízi tározók). 8. Természetalakítás (a víz- és a szélokozta erózió, a bányászatokozta károk ; védekezés).