Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XII. Csermák Béla: A regionális vízgazdálkodási tervezés

Vízgazdálkodási tervezés 241 utasítás alapján hatalmas káder- és anyagi felkészültséggel, többéves (vagy évtizedes) munkaterv alapján, jelenleg dolgoznak a megoldáson. Néhány kiragadott példa kapcsán erről adunk az alábbiakban áttekintést. A Szovjetunióban

1 a vízgazdálkodási mérlegen alapuló komplex tervezés alapelveit már 1933-ben (a Balti államok IV. leningrádi Hidrológiai Konferenciáján) tisztázták. Az általános vízkészlet-kataszter összeállítása gyakorlatilag befejezettnek mondható ; finomítása — vízgyűjtőterületenként külön-külön — jelenleg folyik. A vízhasználati adatok összegyűjtését és feldolgozását a közelmúltban még különféle szervek, különféle módszerekkel végezték. Üjabban azonban súlyt vetnek arra, hogy ezek az adatok egységes rendszer szerint álljanak rendelkezésre. Az egyes vízgyűjtőkre elkészített regionális mérlegekből állítják össze az összegező mérleget, amely nélkülözhetetlen támpontul szolgál az ötéves tervek monumentális vízi építkezéseihez. A Német Demokratikus Köztársaságban

2 a nagyvonalú tervszerű vízgazdálkodás < megvalósításához a 30-as évek második felében fogtak hozzá. A vízkészlet számbavételénél végzett munkájukra jellemző, hogy a vízrajzi évkönyvek már 1937-től 64 vízmérceszelvényre közölnek napi vízhozamadatokat. Már több éve súlyponti feladatként foglalkoznak a felszíni és a felszínalatti tározás, továbbá — a talajvízkészlet kímélése érdekében — a kombinált vízkivétel kérdéseivel. Igen beható kutatásokat végeztek a szennyvízprobléma megoldása céljából is. Részletes és alapos módszertani utasítás szerint 21 vízgyűjtőre a vízháztartási egyenlet alapján készítik el a távlati tervet. Csehszlovákiában

3 az országos vízgazdálkodási terv elkészítése céljából 1948-ban négy vízgazdálkodási hivatalt szerveztek az Elba, a Morva, az Odera és a Duna vízgyőjtőjének megfelelően. A hivatalok elsősorban adatgyűjtéssel kezdték a munkájukat. 35 regionális tervre épül majd fel a négy fővízgyűjtő terve és ezek alapján készítik el 30 éves távlatra az országos tervet. Mindegyik terv négy részből áll : a) ismertetés; b) értékelések és javaslatok ; c) mérleg és d) adminisztratív rész. Lengyelországban

4 néhány kijelölt területen a vízmérleg és regionális terv kérdésével már a háború előtt foglalkoztak. A tervezés irányelveit azonban csak az utóbfcí időkben határozták meg. Egészen rendkívüli nehézséget jelent — a háborús pusztítások következtében — a hidrológiai adatok összegyűjtése. 1 Bliznják E. V.: К voproszu о szosztavlenii vodohozjajsztvennogo i vodnoenergeticseszkogo kadasztra SzSzSzR. (Izvesztija Akademii Nauk 1950. — 12. sz.) Csehídi Géza : A vízrajzi szolgálat és kutatásügy a Szovjetunióban. (Vízügyi Közlemények 1950. - 1-2. sz.) Lyvovics, M. I.: Gidrologicseszkije isszljedovanija v SzSzSzR (Metcorologija i Gidrologija 1948. - 5. sz.) 2 Kalweit, H.: Wasserwirtschaftliche Perspektivplanung I. Band. (Berlin, 1953) Schroetter, G.: Grundsätzliches zur wasserwirtschaftlichen Rahmenplanung. (Wasserwirtschaft-Wassertechnik 1952. — 6. sz.) Wechmann, A.: Über wasserwirtschaftliche Perspektivplanung. (Wasserwirtschaft-Wassertechnik 1952. - 6. sz.) 3 Csehszlovákia országos vízgazdálkodási terve kidolgozásának irányelvei. (Kéziratos dokumentáció) Ivicsics L. : A vízügyek tervszerű, központi irányítása Csehszlovákiában. (Vízügyi Közlemények 1953. — 1. sz.) 1 Zakaszewski, Cz.: Planowany bilans wodny. (Gospodarka Wodna 1951. — 4 — 5. sz.) Debski, K.: Ksztaltowanie gospodarki wodnej w malym dorzeezu. (Gospodarka Wodna 1950. - 1-2. sz.) Matusevitz, J.: Problem katastru wodnego w Polsce. (Gospodarka Wodna 1952.— 7. sz.) Roslonski, R.: Bilans wodny dorzecza i metoda do jego obliczenia stuzaca. (A Hidrológiai és Meteorológiai Szolgálat 1947. évi jelentése 1/2. sz.) Vízügyi közlemények 1954. — 2. — 8-6