Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)
2. szám - VI. Dr. Kessler Hubert: A beszivárgási százalék és a tartósan kitermelhető vízmennyiség megállapítása karsztvidékeken
186 Kessler Hubert Valamely karsztforrás évi hozama az évi csapadékösszeg ( H), a beszivárgási százalék (ß) és a vízgyűjtő terület felületének ( F) szorzata : Q — ß HF A beszivárgási százalék a javítással (k) helyesbített mértékadó csapadékszázalék <jjl') függvénye: ß = Í(P-') ahol p! — fx + к A mértékadó csapadékszázalék (jjl) az év első négy hónapjában lehullott csapadék összegének az egész évi csapadékösszeghez való, százalékban kifejezett viszonya. A javítás (к) a javítást adó csapadékszázalék (г) függvénye : к = /(*) A javítást adó csapadékszázalék kifejezi azt, hogy az előző év négy utolsó hónapjának csapadékösszege hány százalékkal tér el ugyanezen időszak átlagos csapadékösszegétől. A javítást a javítást adó százalék előjelével vesszük figyelembe. А к = f(y.) összefüggést а II. táblázat adja meg. Aß — j(p!) értéket a beszivárgási görbéről (2. ábra) olvashatjuk le. A most leírt eljárással elérhető pontosságnál nagyobbra alig lehet a beszivárgási százalék megállapításánál törekedni, mert az ismertetett összefüggéseken kívül még számos más körülmény is befolyásolja a beszivárgást, amelyeket rendkívül nehéz különválasztani és a számításokban figyelembe venni. Ilyenek többek között a csapadékintenzitás, a hőmérsékleti és szélviszonyok, a havazást megelőző talajhőmérséklet, lassú vagy gyors hóolvadás stb. Feltételezhető, hogy a vizsgált 20 év alatt ezek a körülmények a legkülönbözőbb mértékben és csoportosulásban érvényesültek és ezért megállapíthatjuk, hogy hatásuk az egész évre vonatkoztatott átlagos beszivárgási százalék kiszámításánál a mértékadó csapadékszázalék döntő szerepe mellett elhanyagolható, illetve a 11% legnagyobb és 4,5% átlagos hibában benne van. A MECSEKRE MEGÁLLAPÍTOTT TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK ÉRVÉNYESSÉGE MÁS KARSZTOS TERÜLETEN Vitathatónak látszik még az a kérdés, hogy a Mecsek hegységre megállapított összefüggések hogyan vonatkoztathatók más karsztvidékekre. A megvizsgált terület nem tartozik a legjobban elkarsztosodott vidékek közé. Dolinák, nyílt víznyelők nincsenek rajta, és mégis csaknem 70%-os beszivárgási százalékot lehetett ott kimutatni. Ebből arra következtethetünk, hogy a beszivárgási százaléknak nem a karszt befogadóképessége, hanem a karsztos kőzetre ténylegesen leérkező, tehát a növénytakaró által fel nem használt, illetve vissza nem tartott csapadék mennyisége szab felső határt. Karsztvidéken a legritkább esetben látunk a felszínen lefutó nagyobb víztömegeket. Ilyenek csak egészen kivételesen heves csapadék után, rövid időre jelentkeznek, és mennyiségük az egész évi csapadékmennyiség mellett elhanyagolhatóan csekély. A karszt befogadóképessége szempontjából a mecseki megállapításokat tehát nyugodtan vonatkoztathatjuk más karsztos területre is, mert a befogadóképesség amúgy sincs a felső határig igénybe véve.
