Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)
2. szám - II. Bogárdi János: Hordalékméréseink eddigi eredményei
142 Bogárdi János lebegtetett hordalékanyagot és Sztálinvárosnál még mindig durvább a lebegtetett hordalék, mint Dunaalmásnál. A lebegtetett hordalék szemátmérőjében mutatkozó eltérések rávilágítanak ennek a dunaszakasznak különleges sajátságaira. Nagymarosnál a hordalékanyag a Garam durvább hordalékának hatására nagyobbszemű, Sztálinvárosnál pedig az aránylag durva szemnagyságokat a mérőállomás feletti erősen összeszűkített budapesti folyószakasz idézi elő. A Garamnak és a budapesti összeszükített szakasznak ilyen irányú hatását a görgetett hordaléknál és a mederanyagnál is megtaláljuk. Végeredményben az I. táblázat adataiból kitűnik, hogy a Duna lebegtetett hordalékszállítása igen kiegyensúlyozott és az egész szakaszon meglepően állandó. A görgetve szállított hordalékmennyiséget a Gönyü feletti szakaszon csak becslés alapján tudjuk megadni. Annak ellenére ugyanis, hogy az első hazai görgetett hordalékmérések éppen ezen a szakaszon indultak meg, a mérési eredményekben mutatkozó nagy eltérések miatt határozott összefüggéseket nem lehet megállapítani. A mérési eredményekben mutatkozó eltérések azonban, függetlenül a görgetett hordalék mennyiségének meghatározásánál minden esetben fellépő nehézségektől, azt mutatják, hogy a határozott összefüggések meghatározását ennek a szakasznak különleges sajátságai akadályozzák meg. Ezen a szakaszon a nagymérvű mederváltozások — feltöltődések és kimélyülések — azt bizonyítják, hogy a Felsőduna görgetett hordalékszállítását mindig csak bizonyos_ mederállapotra vonatkozóan tudjuk rögzíleni. A jelenlegi mederviszonyokat figyelembevéve,az eddigi mérések segítségével Pffzsonytól Gönyűig az évi átlagos hordalékszállítást 370 000-től 75 000 m 3-re tehetjük. A görgetett hordalékmennyiségnek ez a nagymérvű csökkenése híven mutatja, hogy a Felsődunán a jelenlegi mederviszonyok mellett évenként többszázezer köbméter görgetett hordalék rakódik le és tölti fel a medret. A görgetett hordalékmozgásra vonatkozó egyéb átlagos és szélsőséges értékeket az eddigi mérések alapján még csak becsülni sem lehet. A Gönyű alatti szakaszon Dunaalmásnál kereken 25 000 m 3, Nagymarosnál 14 000, Sztálinvárosnál pedig 16 000 m 3 az évi átlagos hordalékszállítás. Ezeket az értékeket már a mérési eredmények alapján megszerkesztett hordalékhozamgörbék segítségével határoztuk meg. Az időegység alatti átlagos görgetett hordalékszállítás 1,2—0,9 kg/s. A görgetett hordalékszállítás átlagos értékeinél mutatkozó eltérések is mutatják a Garam hordalékának és a budapesti mederszűkületnek a hatását. Az időegység alatti legnagyobb görgetett hordalékszállítás Dunaalmástól lefelé haladva 40 kg/s-ról Sztálinvárosig 8 kg/s értékre csökken. A Gönyű feletti szakaszon a görgetve szállított hordalék átlagos szemátmérője 10—30 mm, vagyis csaknem teljes egészében durva kavicsból tevődik össze. Gönyű alatt a görgetett hordalék átlagos szemátmérője nem sokat változik, 0,2—0,3 mm. Természetesen ezen a szakaszon is a legnagyobb görgetve szállított hordalékszemek lényegesen nagyobbak ; kivételesen 10 mm-es szemeket is fogtunk. A Dunán tehát a görgetve szállított hordalék mennyisége rendkívül nagy változásokat mutat. Különösen nagy a változás a Gönyű feletti szakaszon. A mederanyag meghatározására, mint már említettük, igen kiterjedt vizsgálás lókat végeztünk. Megállapítottuk a szemnagyságnak a folyó hosszában bekövetkező változását, sőt a mederanyag változását összefüggésbe hoztuk a megfelelő esésekkel és a hidraulikus sugarakkal is. Ezeknek az összefüggéseknek már igen jelentős gyakorlati haszna is van. Természetesen a mellékfolyók, valamint a mederviszonyokban bekövetkező változások hatására a szemnagyságcsökkenés nem következik be pontos törvényszerűséggel a folyón lefelé haladva. A folytonosság megszakadását azonban minden esetben éppen az említett hatásokkal indokolni tudjuk.
