Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - II. Bogárdi János: Hordalékméréseink eddigi eredményei

Hordalékméréseink eredményei 169 В) A Tisza hordalékviszonyai A Tisza magyar szakaszának hordaléka kevésbbé változó, mint a Dunáé. Csak a Tiszabecs alatti mintegy 10—15 km-es szakasz hordaléka különbözik nagyobb mértékben az alsóbb szakaszok hordalékától. Legfelső állandó hordalékmérő állomásunktól, Záhonytól kezdődően a hordalék már alig ;változik. A Tisza hordaléka, kisebb esésének megfelelően, lényegesen finomabb a Duna hordalékánál, viszont a vízgyűjtőterület adottságai és a nagyobb hordalékképződés révén lebegtetve viszonylag sokkal többet szállít, mint a Duna. A Tiszán a legjelentősebb a lebegtetve szállított hordalék, amely lényegesen meghaladja a fenéken görgetve szállított hordalékmennyiséget. Nagy megközelítéssel azt mondhatjuk, hogy a Tisza ezerszer több lebegtetett hordalékot szállít, mint görgetettet. A Tisza hordalékmérő állomásaira vonatkozó adatokat is az I. táblázat tünteti fel. A lebegtetve szállított hordalék átlagos töménysége Rázompuszta kivételével mindenütt meghaladja a 300 g/m

3 értéket. A rázompusztai érték azonban ilyen szempontból nem vehető figyelembe, mert a viszonylag szárazabb 1942/52. évek vízállásgyakoriságai alapján határoztuk meg. Ha tehát Rázompusztától eltekintünk, az átlagos hordaléktöménység aránylag nem sokat változik. Legnagyobb természetesen Szegednél, ami közvetlenül mutatja a Maros hordalékának hatását. A legnagyobb töménységértékek 3300—4000 g/m

3 körül vannak, kivétel csak Tiszabő és Tápé, ahol mindössze 1500 — 2000 g/m

3 a maximális hordaléktöménység. Az időegység alatt lebegtetve szállított legnagyobb hordaléksúly általában 4700—7000 kg/s között változik. Kivétel Tiszabő, ahol mindössze 1600 kg/s a legnagyobb hordaléksúly. Szegednél természetesen lényegesen nagyobb, 9 200 kg/s a legnagyobb lebegtetve szállított hordaléksúly. Az évenkénti átlagos lebegtetett hordalékszállítás 6 — 10,7 millió tonna között változik. A legkisebb értéket ismét Tiszabőnél találjuk. Szegednél feltűnően nagy az évi átlagos hordalékszállítás : 22 075 000 tonna. A lebegtetve szállított hordalék átlagos szemátmérője a Tiszán általában 0,02 — 0,06 mm között változik. A legdurvább Polgárnál és Szegednél. Az előbbi helyen a Sajó, az utóbbinál a Maros hordaléka durvítja a lebegtetett hordalékanyagot A lebegtetve szállított legnagyobb hordalékszemek a Tiszán helyenként, például Polgárnál, kivételesen az 1 mm-es szemnagyságot is elérik. A Tisza görgetett hordalékszállítása igen csekély. Pontosabb mérési adataink csak a Polgártól lefelé terjedő szakaszról vannak. Az időegység alatti átlagos görgetett hordalékszállítás 0,3—0,6 kg/s között változik. A 0,6 kg/s-os érték Szegedre vonatkozik és nyilvánvalóan a Maros görgetett hordalékának a következménye. A legnagyobb vízállásoknál a maximális görgetett hordalékszállítás viszonylag állandó érték, 5—7 kg/s. Az évenkénti átlagos görgetett hordaléksúly 7000—19 000 tonna között változik a Tiszán. A lebegtetett hordalékhoz hasonlóan a görgetett hordalék szemátmérője is feltűnően állandó a Tiszán. A legkisebb átlagos szemátmérőt, 0,1 mm-t, Tápénál és Tiszabőnél találtuk. A többi mérőállomásoknál a görgetett hordalék átlagos szemátmérője mintegy 0,2 mm-re tehető. A Dunától eltérően tehát a Tiszán a görgetve szállított hordalék mennyisége is feltűnően állandó. A tiszai mederanyagvizsgálatok távolról sem olyan részletesek, mint a dunaiak. Éppen ezért a Tiszán a mederanyag szemnagyságának alakulásából még nem tudunk következtetést levonni. A mérőállásonként végzett mederanyagvizsgálatok eredményei szerint a mederanyag átlagos szemátmérője 0,2 — 1,0 mm között változik. Feltűnő, hogy éppen Tiszabőnél találtuk a legdurvább mederanyagot.